1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. július 4-én a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.
illusztráció

Izraeli régészek kilencezer évvel ezelőtti, több ezer lakosú településre bukkantak Jeruzsálem mellett, ez a felfedezés újraírja ennek az ősi kornak a térségbeli történetét.
Jeruzsálem, fotó: pixabay.com

Ezt írta egy szemtanú kilencszázhúsz esztendeje, 1099. július 15-én, amikor az első keresztes hadjárat lovagjai visszafoglalták Jeruzsálemet, a kereszténység szülővárosát a muszlimoktól: Méltó és igazságos ítélete volt az Úrnak, hogy ezt a helyet, mely oly sokat szenvedett istenkáromlásuktól, a hitetlenek vérével töltötte meg. Most, hogy a várost bevettük, a zarándokok minden korábbi fáradozása és nélkülözése feledésbe merült, ahogy a Szent Sírnál imádkozva az Urat éltették.

Pénteken, a Régészet napján nyílik meg a látogatók előtt a budai Várnegyedben Az első bástya - Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című régészeti tárlat, amelyen a látogatók bejárhatják a 2018-ban feltárt Erdélyi bástya falait és megtekinthetik az ásatás során előkerült leletanyagot.

Háromezer éves, masszív várfalat találtak Lakisban, Izrael középső részén, ami az ásatásokat vezető régészprofesszor, Joszef Garfinkel szerint a Bibliában szereplő erős júdai királyság létét bizonyítja Salamon király fiának idején, az i.e. 10. században.

Bronzkori kerámiatöredékek, egy kisgyermek maradványai, szarmata és Árpád-kori településrészletek, valamint ritkaságnak számító török kori, a rácokhoz köthető leletek kerültek elő Bácsbokod határában.