Az Aranybulla függőpecsétje. Előlapján II. András király alakja, hátlapján a hétszer vágott, négy pólyás magyar címer háromszögű pajzson.[1] Az oroszlánokkal kiegészített címerpajzs eredetileg Imrének, a megkoronázott trónörökösnek a jelvénye volt, forrás: Wikipédia

1222. április 24-én adta ki II. András király Fehérváron a magyar nemesség jogait első ízben rögzítő Aranybullát, amely évszázadokra a magyar jogrendszer egyik legfőbb tartóoszlopa, a történeti alkotmány fontos része lett.

A pénz beszél (?) - török kori éremleletek Jász-Nagykun-Szolnok megyéből címmel nyílt kiállítás szombaton a szolnoki Damjanich János Múzeumban.
Kokárdák az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából nyílt Kossuth-kiállításon a debreceni Déri Múzeumban 2019. március 14-én. A Kossuth Lajos azt üzente… címû, május 26-ig látható kiállításon a többi között Kossuth-portrék, kisplasztikák, korabeli bankók és pénzérmék láthatók, de az érdeklõdõk megtekinthetik a Szent Korona hiteles másolatát is, fotó: Czeglédi Zsolt/MTI

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete.
Nemzeti színû zászló Bem József szobránál a fõvárosi Bem téren az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 172. évfordulóján 2020. március 15-én, fotó: Mohai Balázs/MTI

Már ma megkezdődnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából szervezett központi programok. A Múzeumkertben családi ünnepi hétvégét tartanak, emellett országszerte lesznek különböző rendezvények az ünnepi hosszú hétvégén. Hétfőn átadják a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Nem tartják meg a "szolnoki csatát", az ország egyik legnagyobb létszámú hadijátékát március 5-én - jelentette be Szolnok polgármestere közösségi oldalán csütörtökön.
fotó: pixabay.com

Szabadtéri koncerttel, gyertyagyújtással és fényfestéssel is megemlékezik a kommunizmus áldozatairól pénteken és szombaton a Terror Háza Múzeum, amely megnyitásának 20. évfordulóját is megünnepeli.

Magyarországon még nincs igazi tudományos és innovációs park, de ennek a modellje működik, a győri Széchenyi István Egyetem az elsők között értette meg a létjogosultságát és kezdte el építeni zalaegerszegi kutatás-fejlesztési bázisát.
illusztráció, fotó: pixabay.com

Magyar kutatók először igazolták, hogy a beszédre specializált agyterületek már születéskor azonosítják az emberi kommunikációt, még akkor is, ha maga az újszülött nem vesz részt az interakcióban.