Naprendszer, forrás: pixabay.com

Ebben az évben számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt.
fotó: pixabay.com

Tökéletes állapotban érkezett meg az az aszteroida-kőzetmintákat tartalmazó kapszula, amit a japán Hajabusza-2 űrszonda gyűjtött.
fotó: pixabay.com

Az Európai Űrügynökség tagállamai elfogadták az Ariel-űrtávcső megvalósítási koncepcióját. Ez lesz a világon az első küldetés, amely kifejezetten az exobolygók természetét, keletkezését és fejlődését vizsgálja.
a tejútrendszert figyeli egy ember, fotó: pixabay.com

A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
forrás: Leibniz Institute for Solar Physics

Elképesztően éles felvételeket készített a Nap finomszerkezetéről Európa legnagyobb napteleszkópja, a spanyolországi Teide Obszervatóriumban lévő GREGOR.

Majdnem ötezer év után ismét a Nap felé közeledik a NEOWISE-üstökös, amely a vártnál fényesebb lesz, így ha nem esik szét, akkor július közepétől a nyár végéig kis távcsővel vagy esetleg szabad szemmel is megfigyelhető majd.
a tejútrendszert figyeli egy ember, fotó: pixabay.com

A többi között a Nap mágneses aktivitásának és a napkitörések előrejelzésének vizsgálatára nyert csaknem 3,2 millió eurós támogatást a Space Weather Awareness Training Network projekt (SWATNET), melyben Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) is részt vesz. Az űridőjárás fizikai folyamatait vizsgáló, fiatal kutatók bevonásával zajló nemzetközi program négy évig tart majd - közölte az ELTE.
csillagok alatt, fotó: Nagy Lajos/MTI (archív)

Negyven éve, 1980. május 26-án indult a világűrbe a szovjet Szojuz-36 fedélzetén Farkas Bertalan, az első és eddig egyetlen magyar űrhajós.