Az első roma sorsjáték az elválás és az egymásra találás konfliktusára épülő ballada, amelynek premierje a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében volt. A darab azóta vidékre is eljutott, tavaly október 23-án Berlinben is bemutatták. A Somnakaj a Nemzeti Színházban még november 15-én, 16-án és 30-án tekinthető meg – közölték a szervezők az MTI-vel.

A különböző kulturális közegekből, színterekről érkező alkotók és előadók a roma kultúra sokszínűségét tükrözik. A szereplők ismert és népszerű énekesek, zenészek, a darabban egy roma lány, Somnakaj meséli el saját történetét, amelynek állomásai a darabban megelevenednek.

Mészöly Gábor Somnakaj című drámáját Müller Péter Sziámi dolgozta át színpadra,

a darab rendezője Szabó Máté, Hegyi Árpád Jutocsa és Seres Tamás, a díszlettervező Árvay György. A zenében autentikus roma népdalok mellett Kovács Antal (Romano Drom), Marko Markovic (Boban Markovic Orkestar) és Szakcsi Lakatos Béla szerzeményei hangzanak el, a hangszerelő Kovács Antal és Szirtes Edina Mókus.

A szereplők között van Szakács Hajnalka, ifj. Kovács Antal, Kathy Horváth Lajos, Balogh Lajos, Szakcsi Lakatos Béla, Falusi Mariann, Oláh Gergő, Szilvási István. A kórus tagja Balogh József (Romano Drom), Dobi Matild és Tintér Gabriella (Olah Gipsy Beat), Farkas István (Ternipe), Szilvási István (Szilvasi Gipsy Band), a táncosok a Duna Művészegyüttes tagjai, a koreográfiát Mihályi Gábor, Juhász Zsolt és Vincze Levente Gergely készítette.

“A Somnakaj hozzájárulhat a cigányságot érintő társadalmi problémák enyhítéséhez azáltal, hogy hidakat épít magyarok és cigányok között”

– mondta Szakcsi Lakatos Béla korábban az MTI-nek.

A zenés roma sorsjátékban Somnakaj, a szabadszellemű, tehetséges lány alakja szimbolizálja a roma kultúrában és történelemben fontos szerepet betöltő szabadság iránti vágyat, a korlátok közé nem szorítható tehetséget és egyéniséget. Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása. A darabban az ősi tradíciókat tükröző dalok mellett megjelennek a 21. század hatásait is magukban foglaló új alkotó formációk, stílusbeli újítások, átdolgozások. Az autentikus roma népdalok tradicionális formában és modern átiratban egyaránt elhangzanak, Szakcsi Lakatos Béla roma dzsesszdalt írt, de felcsendülnek Romano Drom-dalok is.