Vincze Máté beszédében rámutatott, hogy a statisztikák szerint a fejlett világban növekszik az olvasók, a könyvtárlátogatók és a kölcsönzések száma is, ezekre tehát természetes igény, szükség mutatkozik. A helyettes államtitkár kiemelte, hogy napjainkban különösen fontos az olvasás és a könyvtárlátogatás jelentette “énidő”, mivel pszichológusok és mentálhigiénés szakemberek szerint a kor emberére zúduló digitális tartalmak gyors dopamint szabadítanak fel, de hosszú távon mentális betegségek, például depresszió kialakulásához járulhatnak hozzá, és inkább visszafelé fejlesztenek.

Emlékeztetett, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) pályázatának célja a könyvtárosok támogatása és bátorítása, hogy “még magasabb fokozatban végezzék eddigi, kiválóan ellátott tevékenységüket, kreatívabban neveljenek olvasókat”.

“A Könyvtári kihívás célja az is, hogy Magyarország az Európai Unió öt legolvasottabb nemzetének egyike legyen”

– tette hozzá.

Felhívta a figyelmet, hogy a versenyre november 15-ig lehet jelentkezni, a pályázásról részletesen ezen a linken található információ. Számos kategóriában díjazzák többek között az olvasók, a gyerek olvasók és a kikölcsönzött könyvek számának növekedését, valamint digitális kampányokat és a határon túli magyarok megszólítását is a féléves versenyben. Kardosné Gyurkó Katalin, a KIM generációk együttműködését segítő miniszteri biztosa arról beszélt, hogy a könyvtárosok a könyvtárak lelkei, a műveltség elterjesztésének nagykövetei.

“Vezetők, akik képesek az emberek előtt megnyitni a könyvek világát”

– fogalmazott.

Hangsúlyozta, hogy a fiatalok számára különösen fontosak a könyvtárak, hiszen ezek a közösségi terek lehetőséget kínálnak a világ valódi megismerésére, kérdések megfogalmazására.

“Kreatív módokon szerezhetnek tudást, ami túlmutat a jelenlegi gyors, szűkített és célzott információkon. A könyvtárakban lehet új nézőpontokkal találkozni, szabadon fedezhetik fel az őket érintő világot, és közben kialakíthatják a saját véleményüket is”

– emelte ki.

Kardosné Gyurkó Katalin szerint a könyvtárak hidat képeznek a múlt és a jövő között:

“aki a múltat megismeri, az nem hátranéz, hanem körbe tekint, elsajátíthatja az idősebbek, a múltunk, a nemzetünk tudását”.

Kiemelte, hogy így ismerhető meg a jelenünk is, ami pedig szükséges a megfelelő jövő kialakulásához. A tájékozottság, a tudás iránti kíváncsiság a nemzedékeket is képes közelebb hozni egymáshoz, hidat képezni fiatalok és idősebbek között.