“Szerbia mint független és szabad ország megőrzi katonai semlegességét, és úgy gondolom, hogy ma Szerbia az egyetlen ilyen szándékú ország a Nyugat-Balkánon”

– mondta Vucic.

A szerb elnök köszönetet mondott Oroszországnak és Putyinnak – akit belgrádi látogatásra hívott meg – a szerb nemzeti és állami érdekek, valamint a nemzetközi jog melletti kiállásáért egy olyan helyzetben, amelyben Szerbiát szerinte “napi szinten számos provokáció éri”. Úgy vélekedett: Belgrád kompromisszumkészsége és béketörekvése ellenére nagyon távoli még Koszovó kérdésének megoldása.

Putyin a tárgyalások nyilvános szakaszában elégedetten nyugtázta, hogy mind a kétoldalú áruforgalom, mind pedig a szerbiai orosz beruházások értéke stabilan növekszik.

A zárt ajtók mögött lefolytatott, mintegy kétórás tárgyalásokat követően a szerb államfő újságírók előtt, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, megelégedettségét fejezte ki azok eredményével.

“Mindent megkaptunk, amit szerettük volna. Mindendről megállapodtunk”

– nyilatkozott a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Kijelentette, hogy Putyinnak megerősítette: Szerbia nem kíván a NATO tagjává válni. Beszámolója szerint a tárgyaláson nemcsak a nyugat-balkáni helyzetről, de a világpolitikáról is szó esett, és az északi-atlanti szövetséggel kapcsolatos álláspontok kifejtése abban fontos helyet, mintegy 10-15 percet kapott.

Mint mondta, Szerbia a semlegessége megőrzése érdekében erősíti hadseregét.

“Ezen álláspontunk támogatást nyert Oroszország részéről” – hangoztatta Vucic, és ismételten köszönetet mondott Putyinnak azért, hogy Moszkva egyebek között a nemzetközi szervezetekben és az ország területi épsége megőrzése érdekében támogatást nyújtott Szerbiának.

A TASZSZ hírügynökség egy szerb közvélemény-kutatásra hivatkozva azt írta, hogy Szerbia lakosságának 62 százaléka nem bocsátotta meg Jugoszlávia NATO általi bombázását, 84 százaléka ellenzi a csatlakozást és 68 százalék a jövőbeni együttműködést is.

Vucic elmondása szerint az orosz elnök utasította munkatársait, hogy határozzák meg belgrádi látogatásának időpontját, amit annak a jeleként értelmezett, hogy Putyin a közeljövőben biztosan fel fogja keresni Szerbiát.
A Vecsernyije Novosztyi című orosz napilap szerint a szerb fél arra számít, hogy Putyin november 11-én részt vesz majd az első világháború lezárásának 100. évfordulója alkalmából tartandó belgrádi katonai parádén, amelynek pontos időpontját még nem rögzítették. Moszkva korábban jelezte, hogy az orosz elnök ugyanazon a napon Párizsban jelen lehet egy ugyanebből az alkalomból megrendezendő díszszemlén.

A szerb elnök keddi beszámolója szerint Putyinnal 45-50 percet fordítottak a koszovói helyzet megvitatására, de részletesen terítékre kerültek a bosznia-hercegovinai és a macedóniai fejlemények is. A politikai témák mellett a megbeszélések tárgya volt az orosz vasutak szerbiai tevékenysége és a Török Áramlat földgázvezeték építése is.
Vucic moszkvai látogatását megelőzően arról beszélt, hogy a koszovói helyzetet meg akarja vitatni Putyinnal, és támogatását fogja kérni. Azt, hogy pontosan miben kér segítséget, nem fejtette ki. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy az orosz-szerb csúcs egyik témája lesz a feszültség megnövekedése a Nyugat-Balkánon, de a szerb elnök több hónapig szervezett vizitje azzal nem áll közvetlen összefüggésben.

Aleksandar Vucic szombaton a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget, mert Hashim Thaci koszovói elnök a Gazivoda-tóhoz látogatott a szerbek lakta Észak-Koszovóban, koszovói rendőrkommandósok tucatjainak kíséretében. A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodás megtiltotta a különleges egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.