Moszkvai sajtóértekezletén Zaharova azt mondta,
hogy Kijevtől eddig nem érkezett ilyen kérés, de ha ez megtörténik, akkor az orosz fél “a hagyományos diplomáciai gyakorlatnak megfelelően” kész lesz megvizsgálni.
A szóvivő hozzátette, hogy az egykori csernobili atomerőmű tiltott övezetében kitört tűzvész rávilágított arra, hogy aktivizálni kell az 1986-os atomerőmű-katasztrófa következményeinek felszámolását célzó, ENSZ-koordinációval folytatott erőfeszítéseket.
ew Yorkban jövő pénteken videokonferencia keretében megtartja éves ülését az ENSZ Csernobil-ügyi intézményközi munkacsoportja, amelyen részt vesznek Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna – a legsúlyosabb károkat elszenvedett országok – és a fő donorállamok képviselői.
Zaharova kijelentette, hogy Moszkva kész ebben a témakörben a háromoldalú együttműködés formátumának megőrzésére és a Kijevvel való kapcsolattartásra. Hozzátette azonban, hogy ez csakis abban az esetben lehetséges, ha az együttműködés politikamentes marad, és ha a katasztrófában kárt szenvedett emberek valós problémáinak gyakorlati megoldására irányul. A csernobili tiltott övezetben az ukrán tűzoltók már április 4. óta küzdenek a lángokkal.












