A Budakeszi Arborétum bejáratánál felállított székelykapu avatásán az államtitkár arról beszélt: Trianon emléke fáj, hiszen “méltatlanul, tisztességtelenül bántak velünk, mert kéjes örömmel belénk rúgtak és elszakították tőlünk nemzettársainkat”. Ugyanakkor nem kell, hogy a magyar nép átadja a magát a fájdalomnak, mert “nem vagyunk vesztesek”,

mert olyan száz évet, amilyen “mögöttünk van”, a világon talán egyetlen másik nemzet sem élt volna túl.

Úgy fogalmazott:

“büszkék lehetünk magunkra, mert többet adtunk ennek a világnak, mint amit kaptunk tőle, és bár sokan örültek volna annak, ha a magyarság eltűnik, még mindig itt vagyunk és itt is maradunk”.

Menczer Tamás kitért arra is, a kormány külpolitikájának sarokköve, hogy mindenkinek megadják, de mindenkitől el is várják a tisztelet. Azt is mondta, Magyarország nincs egyedül, szövetségeket épít, és szövetségeseivel együtt dolgozik Közép-Európa felemelésén és megerősítésén.

Az államtitkár a határon túli magyarokról szólva hangsúlyozta, a kormány nem akarja Budapestről megmondani, hogyan kellene élniük a külhoni magyaroknak.

Ugyanakkor a külhoni magyarok mindig számíthatnak a magyar kormányra, amely őket meghallgatva igyekszik segíteni nekik, hogy minél jobb körülmények között,

a szülőföldjükön tudjanak boldogulni.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az arborétum területén Szent II. János Pál pápa emlékére felállított kereszt átadásán az emlékezés fontosságáról és ezzel együtt a magyar nép küldetéséről beszélt. Azt mondta, “számot kell vetnünk a békediktátum következményeivel”, de mindazok ellenére, ami a magyarsággal történt, “felelősségünk”, hogy a Kárpát-medencében élő többi nemzet sebeit is “mi gyógyítsuk be”.

Soltész Miklós szerint azért is emlékezni kell, mert sokan próbálják elfeledtetni a tényeket.

Románia nagyobb területet kapott, mint a jelenlegi Magyarország, 10,7 millió embert szakítottak el Magyarországtól, elvették az ország gyárainak felét, vasútvonalainak 60 százalékát, és 92 városát. Az országnak nem volt többé só-, ezüst- és aranybányája.

“Elveszítettük fenyveseink 97, lombhullató erdeink 85 százalékát”

– sorolta.

Van tehát min szomorkodni, de van “küldetésünk” is. Aki a maga területén tesz a magyarságért, az gyógyít, legyen akár a fák sebeit gyógyító erdész vagy a magyar kultúrát őrző zenész – vélekedett.
Szent II. János Pál pápáról szólva felidézte, az egyházfő egész életében közel állt a természethez. A pápát idézte, aki szerint

“amikor az ember hátat fordít a teremtő terveinek, olyan zavart idéz elő, amely óhatatlanul visszahat a teremtés rendjére. Ha az ember nem él békében Istennel a föld maga sem lehet békében.”

Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: a Pilisi Parkerdőben számos példa, római utak, kolostorromok és más szakrális helyek bizonyítják, hogy az erdő befogadója, egyben természetes közege is a kulturális emlékeknek. Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott az “igazságtalan békediktátum” napján Szent II. János Pál Evangélium című versének az igazságról szóló sorait idézte:

“az igazság nem olajcsepp a sebre, hogy ne fájjon, ami éget, nem ültetik szamárra, hogy körülvigyék az utcán. Az igazságnak szenvednie s rejtőzni kell”

– hangoztatta.

A székelykaput és a keresztet Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök áldotta meg.

A székelykapu és a kereszt állítását a helyi közösség kezdeményezte, a kapu Kádár Ferenc keramikus, fafaragó munkája. A Budakeszi Arborétumot 1959-ben alapították, korábban az Erdészeti Tudományos Intézet kísérleti telepe működött a területen. A mára több mint 1000 növényfajtát bemutató növénykert meghatározó fajai a nem őshonos tűlevelűek, valamint a Budai hegyekben is őshonos fafajok, mint a hárs, a kőris és a tölgyek.