Kettős mércéről kérdezték az uniós tagállamok lakóit

Kettős mércéről kérdezték az uniós tagállamok lakóit

A Századvég friss kutatási eredménye szerint a válaszadók 56-27 százalék arányban vélik úgy, hogy létezik kettős mérce a saját országukkal szemben az unióban. Ennek az elsődleges elszenvedői azok az államok, amelyek kormányai nem vallják magukénak a nyílt társadalmak eszmerendszeré.
A Századvég azt közölte szombaton, hogy a 30 országban 30 000 fő megkérdezésével készített Európa Projekt 2021 kutatása szerint főként a volt szocialista országokban, ahol a lakosságban még frissen él a diktatúrák emléke és a szabadság megszerzésének élménye, az emberek jelentős (61-23 százalék) arányban elfogadhatatlannak tartják a politikai alapon működő cenzúrát.

Azt írták, hogy az ilyesfajta cenzúra elfogadottságában jelentős különbség mutatkozik az alapítók és XX. századi csatlakozók, valamint a volt szocialista országok lakosainak a válaszai között. Az alapítók és XX. századi csatlakozók mindössze 53-31 százalék arányban utasítják el a felhasználói tartalmak politikai alapú törlését, ezzel szemben a volt szocialista országokban az “elfogadhatatlan” válaszok száma közel háromszorosa az “elfogadható” válaszokénak.

Az online politikai cenzúrát legradikálisabban elutasító ország Bulgária, 77-13 százalék arányban, rögtön utána Magyarország (76-14 százalék) és Csehország (73-14 százalék).

Mint közölték: a számokból jól látható, hogy nem egyszeri pillanatképről van szó, konstans módon lesújtó az eredmény, hiszen az EU alapelvei közé tartozik a tagállamok közötti egyenlőség, ami nem valósul meg. Megállapították, hogy még a visegrádi országokban is többségben vannak azok, akik szerint Brüsszel kettős mércét alkalmaz a hazájukkal szemben. A legnagyobb arányban (77 százalék) a szlovénok gondolják így, míg a skála túlsó felén Dánia helyezkedik el, 33 százalékos igen-rátával. Soros Györgyről azt írták, a válaszadók minden vizsgált régióban 2:5 arányban mondták azt, hogy inkább antipatikus számukra Soros György, azaz hétből mindössze kettőnek szimpatikus. Soros György elfogadottsága a Századvég szerint Görögországban a legalacsonyabb és Luxemburgban a legmagasabb (a megítélését illetően a kedvező-kedvezőtlen válaszok aránya előbbi esetben 6-57 százalék, utóbbiban 17-21 százalék, tehát még ott is inkább antipatikus személyként tekintenek rá).

A kutatás kitért továbbá arra is, hogy a megkérdezettek elfogadhatónak tartják-e, hogy a közösségi oldalak saját politikai nézeteik alapján törölnek felhasználói tartalmakat az oldalakról.

A véleménynyilvánítás – minden alkotmányos indok nélküli, csakis politikai alapon történő – korlátozását azonban az európai polgárok többsége – még ha egyre csökkenő arányban is – elutasítja – tették hozzá.

“Jól látszik, hogy a brüsszeli bürokraták Soros György érdekeinek megfelelően, az ő elvárásait teljesítve hozzák meg döntéseiket, és nem az emberek akaratát helyezik előtérbe, ennek pedig az egyenes következménye, hogy a megkérdezettek két és félszer annyian vannak kedvezőtlen, mint kedvező véleményen a tőzsdespekulánsról”

– áll a közleményben.

Kapcsolódó cikkek