Az összehangolt brit – amerikai - francia légitámadásokkal sikerült leállítani a líbiai kormányerők tüzérségi támadását a líbiai felkelők központja, Bengázi ellen - közölte hétfőn Londonban a brit fegyveres erők szóvivője.

A brit kormányfő hétfő délutáni parlamenti nyilatkozata szerint a szövetségesek beavatkozása valószínűleg tömegmészárlást akadályozott meg Bengáziban.

John Lorimer vezérőrnagy, a brit vezérkar stratégiai kommunikációs igazgatója a líbiai hadműveletek eddigi menetét értékelő sajtótájékoztatóján közölte, ellenzéki források beszámolói szerint Kadhafi líbiai vezető megkezdte haderejének kivonását Bengázi környékéről, és a kormányerők most más országrészekben fokozzák támadásaikat. Lorimer felfedte azt is, hogy a brit királyi légierő (RAF) Tornado GR4-es vadászbombázóit, amelyek hétfőn hajnalban líbiai célpontok elleni támadásra indultak angliai támaszpontjaikról félútról visszarendelték, mivel a brit hadvezetés olyan értesülést kapott, hogy a célterületen számos civil tartózkodik. A gépek fegyverzetükkel együtt visszatértek bázisaikra. A Tornado GR4-esek a kelet-angliai Norfolkban lévő támaszpontjukról szálltak fel.

Lorimer szerint egy-egy ilyen bevetés repülési távolsága összesen 4800 kilométer. A brit légierő bombázói a Falkland-szigetekért 1982-ben Argentínával megvívott háború óta nem vettek részt ilyen nagy távolságú bevetéseken.

A brit katonai szóvivő hétfői tájékoztatóján a kijelölt célpontokról csak annyit mondott, hogy azok a líbiai hadsereg vezénylési és ellenőrző rendszerének elemei, beleértve a légvédelmi rendszereket. A hétfő hajnali támadást a brit királyi haditengerészet egyik Trafalgar osztályú tengeralattjárója vezette be, Tomahawk robotrepülőgépek indításával; ezek “sikeresen elérték a kijelölt célpontokat”. Lorimer szerint az ellenkező értelmű líbiai állításokkal szemben a brit hadvezetésnek nincs tudomása civil veszteségekről. A Tomahawk-támadást követte volna a Tornado vadászbombázók bevetése, de ezt az akciót menet közben lefújták a civilek jelenlétéről szóló értesülés nyomán – mondta a szóvivő.

David Cameron brit miniszterelnök hétfő délután, a brit katonai részvételről tartott londoni alsóházi vitanapon kijelentette, a szövetségesek fegyveres beavatkozása nélkül “véres tömegmészárlás” történhetett volna Bengáziban, és ezt valószínűleg “az utolsó pillanatban” sikerült megakadályozni. Cameron közölte azt is, hogy a hadikoalíció hétfőre “jórészt semlegesítette” a líbiai légvédelmet, és ennek eredményeként a repüléstilalmi övezet “gyakorlatilag létrejött” Líbia légterében. A kormányfő kijelentette a képviselőknek, hogy az RAF Typhoon vadászgépei, amelyeket dél-olaszországi támaszpontokra telepítettek, “25 percnyi repülési időre Líbiától”, hétfőtől bekapcsolódtak a repüléstilalom betartásának ellenőrzésébe.

Hétfőn több, egymásnak ellentmondó nyilatkozat hangzott el brit részről azzal kapcsolatban, hogy maga Kadhafi célpontja lehet-e a támadásoknak. A vitát Liam Fox brit védelmi miniszter indította el a BBC rádiónak adott nyilatkozatával. Arra a kérdésre, hogy a líbiai vezető is törvényes célpontnak tekinthető-e, Fox kijelentette, hogy ez is a “potenciális lehetőségek” között van.

Sir David Richards tábornok, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke nem sokkal később azonban azt mondta a BBC-nek, hogy Kadhafi “semmiképpen sem lehet” a hadműveletek célpontja, mivel ezt az ENSZ-határozat nem engedélyezi. Meg nem nevezett brit kormányforrások Sir David nyilatkozata után röviddel viszont arról tájékoztatták a BBC-t, hogy a vezérkari főnök álláspontjával ellentétben a Líbia ügyében hozott, 1973-as számú biztonsági tanácsi határozat lehetőséget nyújt Kadhafi célponttá nyilvánítására, ha a líbiai vezető fenyegetést jelent az ország polgári lakosságára.

William Hague brit külügyminiszter sem zárta ki egyértelműen Kadhafi célbavételét hétfői nyilatkozatában, mondván, nem kíván részletekbe bocsátkozni arról, hogy “ki vagy mi válhat célponttá”. Hague megfogalmazása szerint “az, hogy mi engedélyezett, egyes emberek magatartásától függ”.