“Nem maradt más választásunk”

 – közölte Csan Po-csing, a szervezet elnöke, hozzátéve, a döntést a tagok biztonságát szem előtt tartva hozták meg.

“Végignéztük a civil társadalom leépülését, a helyi közösségi hangok elnémítását, a mindenhova kitűzött tilalomfákat és a véleménynyilvánítás brutális elfojtását”

– fogalmazott.

Az LSD az elmúlt két évben a harmadik jelentős hongkongi ellenzéki szervezet, amely bejelentette feloszlását. A 2006-ban alapított párt az általános választójog és a szociális egyenlőség érdekében folytatott radikális utcai akcióiról vált ismertté.

A szervezet megszűnése része annak a folyamatnak, amely 2020. június 30-án kezdődött, amikor Peking elfogadta, majd azonnal hatályba is léptette a Hongkongra szabott nemzetbiztonsági törvényt, válaszul a hónapokig tartó, helyenként erőszakos 2019-es tüntetésekre. A jogszabály a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust és a külföldi beavatkozást rendeli büntetni, akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is.

A város törvényhozása 2024-ben további szigorításokat vezetett be egy újabb cikkely elfogadásával, amely az árulást, a lázadást és az államtitoksértést is a nemzetbiztonsági törvény hatálya alá vonta.

A szabályozás alapján a hongkongi rendőrség 2021 januárjában 47 demokráciapárti aktivistát vett őrizetbe, miután az előző évben részt vettek egy nem hivatalos ellenzéki előválasztáson, amelyet a hatóságok “felforgatásra irányuló összeesküvésnek” minősítettek. A per 2023 februárjában kezdődött, és idén májusban hirdettek ítéletet. Tizennégy vádlottat bűnösnek találtak, kettőt felmentettek. Az elítéltek között van három volt korábbi törvényhozó, Leung Kwok-hung, Lam Cheuk-ting és Helena Wong is.

“Remélem, hogy a hongkongiak továbbra is figyelmet fordítanak a kiszolgáltatottakra, és felemelik a hangjukat az igazságtalansággal szemben”

– mondta Figo Csan, a párt egyik vezetője.

A kínai kormány szerint a nemzetbiztonsági törvényekkel a hatóságok helyre tudták állítani “a rendet és a stabilitást” Hongkongban.

Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és több nyugati ország viszont nagyon aggasztónak nevezte a jogszabályt, mert szerintük az jelentősen korlátozza a város autonómiáját és a szabadságjogokat.