Megkezdődtek a tárgyalások az iráni atomprogramról

Megkezdődtek a tárgyalások az iráni atomprogramról

Az iráni atomprogramról szóló kétnapos tárgyalásokon Teherán és hat ország képviselői gyűltek össze.

Az ENSZ BT öt állandó tagállamának és Németországnak a képviselői a tárgyalásokon biztosítékot akarnak arra, hogy Irán nem fejleszt ki atomfegyvereket. A hatok küldöttségét Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vezeti, az iráni delegációt pedig Szaíd Dzsalíli főtárgyaló.

Mark Toner amerikai külügyi szóvivő korábban azt mondta, hogy Washingtonban nem várnak nagy áttörést a tárgyalásoktól, de azt szeretnék, ha építő szellemű folyamat bontakozna ki belőle, s elvezetne oda, hogy Irán eloszlatja az atomprogramjával kapcsolatos aggodalmakat.

A nemzetközi közösség azt gyanítja, hogy Irán titokban atomfegyvert fejleszt, de Teherán váltig azt állítja, hogy atomprogramja kifejezetten békés célú.

Irán azt hangoztatja, hogy Isztambulban semmiképpen sem az atomprogramjáról, hanem egyéb nagypolitikai kérdésekről akar tárgyalni. Az átfogó leszerelésről, Izrael gyanított atomfegyveréről, vagy az Irakban és máshol lévő amerikai katonai támaszpontokról.

“Nem engedjük meg, hogy az alapvető jogainkról szóljon a vita, mint amilyen például az urándúsítás”

– mondta az egyik iráni delegátus, Abolfazi Zahrevand az egyik szünetben. Szerinte a hat nagyhatalom “némi rugalmasságot” tanúsított az első ülésen, mert “a nyomásgyakorlástól és a szankcióktól nem kapta meg, amit akart”.

“Ez (a rugalmasság) segít mindkét félnek a derűlátásban”

– tette hozzá.

Irán és az érintett nagyhatalmak 14 hónapos megszakítás után tavaly december elején Genfben kezdték újra a tárgyalásokat a kérdéskörről, de csak abban állapodtak meg, hogy ez év elején újabb tárgyalási fordulót tartanak.

A korábbi, 2009 októberében tartott tárgyalási fordulón olyan szándéknyilatkozat született, amelynek értelmében Irán exportálta volna alacsony dúsítottságú uránjának egy részét, cserébe pedig közepesen dúsított, 20 százalékos uránt tartalmazó fűtőrudakat kapott volna orvosi célú izotópokat előállító teheráni reaktora működtetéséhez. Az egyezség azonban felbomlott, amikor Teherán elutasította annak feltételeit, és a nemzetközi közösség válaszul újabb szankciókkal sújtotta. Egyes elemzők szerint éppen ezek a szankciók szorították rá Teheránt arra, hogy újra a tárgyalóasztalhoz üljön.

Kapcsolódó cikkek