Potápi Árpád János azt mondta, 2010-től 2014-ig meghozták azokat a “szimbolikus” törvényeket, amelyekre egy erős alapot tudtak építeni, majd az ezt követő években már a szülőföldön való boldogulást is támogatni tudták. Közölte azt is, a tematikus évek sorát 2012-ben kezdték: tavaly előtt a nemzeti összetartozás éve volt, tavaly a nemzeti megújulás éve, az idei pedig a cselekvő nemzet éve lesz.
“Ez azt jelenti, hogy cselekvő nemzetként rengeteg eredményt tudhatunk magunk mögött, de most cselekednünk kell ahhoz, hogy az eredményeinket meg tudjuk védeni”
– hangsúlyozta az államtitkár, majd arról beszélt, hogy a legjobb nemzetpolitika egy – gazdaságilag és morálisan is – erős Magyarország felépítése, ahol a közösségek is megerősödnek.
Potápi Árpád János fontos eredménynek nevezte, hogy már mintegy félmillió magyarországi diák látogatott el valamelyik határon túli területre, így a gyerekek tisztában vannak azzal, hogy az “ország és a nemzet határai nem esnek egybe”.
“A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a nemzeti összetartozás érzését a magyar nemzetben az elmúlt években jelentősen meg tudtuk erősíteni”
– mondta az államtitkár.
Kitért arra is, már mintegy 1,2 millió külhoni vette fel a magyar állampolgárságot, így joguk van részt venni a magyar országgyűlési választásokon.
Kérdésre válaszolva kifejtette, a tavaszi országgyűlési választás tétje, hogy folytatódik-e az a nemzetegyesítő munka, amit a kormány 2010-ben kezdett, vagy visszatérés lesz-e a múlthoz, és szétrombolják azt az intézményrendszert, amit ez a kormány létrehozott.