Az egészségügyi államtitkárság közleményében felidézték, az elmúlt hetekben ismét nagy vihart kavartak azok a nemzetközi hírek, amelyek a francia cégnél gyártott PIP mellimplantátumról szóltak. Magyarországon ezek 2001 és 2010 között voltak forgalomban. Ez idő alatt 9482 ilyet adtak el, vagyis 4000-4500 páciens lehet érintett – írta az államtitkárság.
A francia hatóságoknál elvégzett vizsgálatok adatai szerint a gyártó egyes termékeinek az előállításakor nem megfelelő minőségű alapanyagot használt, ezért ezek az implantátumok gyakrabban szakadtak ki, emiatt több páciens esetében kellett ezeket eltávolítani és cserélni. Ennek nyomán a francia egészségügyi hatóság (AFSSAPS) jelzéseit követően az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) 2010. március 31-ével felfüggesztette a francia cégnél gyártott implantátumok több típusának a forgalmazását és használatba vételét. Ugyanakkor kiemelték, hogy az eddig külföldön elvégzett biológiai tesztek szerint a PIP implantátumokban használt más típusú szilikonnak nincs sem sejtkárosító, sem genetikai állományt károsító, azaz “rákkeltő” hatása. A PIP implantátumot viselő nők esetében nincs nagyobb esélye az emlődaganat kialakulásának.
Az eddigi vizsgálatok szerint a minőségileg hibás PIP implantátumok könnyebben szivároghatnak vagy szakadhatnak szét a szervezetben, mint más implantátumok. Idővel ennek kockázata feltételezhetően növekszik. Az ezen implantátumok töltésére használt szilikonzselé kiszakadás esetén a környező szöveteket irritálja, emiatt gyulladás alakulhat ki. A szivárgó vagy kiszakadt implantátumokból a szilikonrészecskék eljuthatnak a környező, elsősorban a hónalji nyirokcsomókba, így azok megnagyobbodását okozhatják – közölte az államtitkárság.
Mindezek ismeretében az egészségügyi államtitkárság a szakmai kollégium érintett tagozatával együtt azt javasolja, azok a nők, akiknek PIP implantátumuk van, illetve akik nem biztosak abban, hogy milyen típusú implantátummal rendelkeznek, keressék fel az operációjukat végző orvost, vagy azt az intézményt, ahol a beültetést végezték. Ezen felül hirtelen fellépő mellduzzanat, deformáció vagy a hónaljárokban tapintott megnagyobbodott nyirokcsomó észlelése esetén haladéktalanul forduljanak a kezelőorvosukhoz – írták, hozzátéve, az orvosi felülvizsgálat félévente tünetmentesség esetén is javasolt.
“Ha az implantátum életveszélyes helyzetet, betegséget idéz elő, és a beteg az egészségbiztosítóval finanszírozási szerződésben álló egészségügyi intézménybe kerül, akkor az implantátum eltávolítását is tartalmazó műtéti költségeket az OEP finanszírozza”, de új implantátum esztétikai célból történő beültetését az nem fedezi – írta az államtitkárság, hozzátéve: “az implantátumok minőségi hibájáért a felelősség kizárólag a gyártót terheli”.
Kitértek arra is, hogy a helyzet mihamarabbi, mindenki számára megnyugtató rendezése érdekében az EEKH-n keresztül bekérték azon negyvenhárom szolgáltató részletes adatait, amelyek a PIP implantátumokból vásároltak. Emellett az EEKH 2012. január 1-jétől havonta összesíti az implantátumeltávolítások helyét és számát – tették hozzá.
A francia kormány tavaly december 23-án javasolta, hogy a nők óvintézkedésként vetessék ki a PIP implantátumot. Ugyanakkor Nora Berra francia egészségügyi államtitkár kiemelte, nincs közvetlen bizonyíték arra, hogy összefüggés lenne a rossz minőségű szilikon és a rák megjelenése között.
Molnár Csaba, a plasztikai és égéssebészet országos szakfelügyelő főorvosa tavaly december 28-án az “implantátumbotrányról” szóló írásában közölte, elővigyázatosságból ajánlott a PIP mellimplantátumok cseréje, minden más, megalapozatlan állítással indokolatlanul keltenek pánikot az érintett nők körében.