A Fókuszban az autóipar című konferencián Tóth Henrik, a JVSZ gazdaságstratégiai bizottságának elnöke, aki egyben az MKB Bank főosztályvezető-helyettese, elmondta, a finanszírozás szempontjából 2009-ben az autóipar piros lámpát kapott a bankszektortól, ami tavaly már zöldre váltott. Más a helyzet az autókereskedelemmel, amely előtt még tavaly is piros volt a lámpa, ami az idén sárgára vált, az év végre pedig várhatóan zöldre.
Urbán László, a Magyar Suzuki Zrt. vezérigazgató-helyettese elmondta, bár az elemzők egyetértenek abban, hogy az autóértékesítők a válságon nagyjából már túl vannak, de sem Magyarországon, sem Európában nem lehetnek biztosak abban, hogy valóban túl vannak a válságot követő stagnálás időszakán. Az ideálisnak tekinthető évi négyszázezer új autó helyett csupán negyvenezer új autót adtak el tavaly a magyar piacon. Az autóipar jövőbeni piaca Kína és India lesz, miközben a folyamatos keresletnövekedés miatt vészesen emelkedik az olaj és az üzemanyagok ára.
Urbán László
Az Audi, a Mercedes és az Opel magyarországi beruházásai a bruttó hazai termék 2-2,5 százalékát teszik ki, miközben egy autóipari munkahely további négy-öt beszállítói és szolgáltatói munkahelyet hoz létre.Magyarországon a felmérések és becslések szerint ezerhatszáz-ezernyolcszáz olyan cég van, amelyik közvetlenül, vagy közvetve függ az autóipartól. Urbán László a Suzukiról elmondta, egy új, mintegy húszezerezer alkatrészt tartalmazó autóban a magyar alkatrész-beszállítói hányad harminchat százalékot tesz ki, s így az új kész Suzukikon keresztül a GDP egy százalékának az előállítása hozzájuk fűződik. Az értékét nézve egy új esztergomi Suzuki már ötven-hatvan százalékban magyar termék.
A japán földrengés és a szökőár nagyon komolyan érinti az ottani autógyártást és a Suzukit is, mivel például az autómotor-gyárak és a motorkerékpár-gyárak nem működnek. Az esztergomi gyár a motoroknak több mint nyolcvan százalékát Japánból szerzi be, s összesen mintegy két hónapi készlete volt Magyarországon, illetve a tengeren a március eleji földrengéskor. Urbán László azt reméli, hogy hamarosan normalizálódik a helyzet Japánban, s a földrengést az esztergomi gyár egyáltalán nem sínyli meg. Esztergomban 1993-ban kezdték a gyártást, évi ötvenezres kapacitással és ezer fő alkalmazásával. A válság kezdetének évében, 2008-ban már háromszázezer körüli volt a kapacitásuk, majdnem hatezer alkalmazottal. Azóta, 2010-re, háromezer-ötszázra csökkentették az alkalmazottak és százhetvenegyezerre a gyártott kocsik számát, mivel megrendelések híján az udvarra nem gyártanak autót.
Suzuki összeszerelés közben
A zrt. tavaly, hasonlóan 2009-hez, négyszázharminckétmilliárd forint bevételt ért el, s mintegy tízezerrel kevesebb, százhetvenegyezer autót állított elő. Az adózott eredmény 2009-ben 2,42 milliárd forint volt, míg 2010-ben ez egy-kétmilliárd forintot tett ki. A magyar autó- és járműiparban dolgozók a GDP 7 százalékát állítják elő, az alkalmazottak létszáma mintegy hetvenezer fő, ami a foglalkoztatottak 2,3 százaléka. A kutatás-fejlesztésre fordított pénzek hatvan százalékát a járműiparban költik el, és ez az iparág adja a magyar export tizenhét-tiznennyolc százalékát. A folyamatban lévő fejlesztések eredményeképpen 2013-tól várhatóan mintegy ötszázezer személygépkocsit állítanak elő Magyarországon.
A keresletet tekintve a magyar vevőket is ki kell emelni, különösen a lakosságot, akiket a válság miatt sokkhatás ért, emiatt a magánszemélyek gyakorlatilag nem vesznek autót. Az új gépkocsik nyolcvan százalékát flottavásárlás keretében adják el cégeknek. Kuen Péter, az Automotive Cluster Vienna Region igazgatója elmondta, hogy az autóipar Indiára, Kínára és Oroszországra koncentrál mert ezek a leggyorsabban fejlődő piacok napjainkban, illetve lesznek a jövőben is. Közölte, az előrejelzések szerint 2025-ben már minden gépkocsi képes lesz kapcsolódni a legfejlettebb mobil hálózatokhoz, így a 4G-hez is.
Az autóipar nagyon fontos a kelet-európai országoknak, ahol az Audi, a Mercedes és az Opel mellett például a Volkswagen, a Kia, a Citroen, a Renault és a Peugeot is épített gyárakat. Példaként elmondta, hogy Szlovákiában az autógyárak állítják elő a GDP huszonöt százalékát mintegy százezer alkalmazottal, miközben Románia az alacsony előállítási költségekkel szerzett magának jó pozíciót.