Az adóhatóság az idén a vagyonosodási vizsgálatoknál korábban nem alkalmazott kiválasztási szempontokat is figyelembe vesz, köztük a csaló cégek tulajdonosainak és vezetőinek vagyongyarapodását is figyeli. Ezt írja a Napi Gazdaság.

A lap csütörtöki száma ismerteti: az adóhatóság két éve 1864, tavaly 1082, az idén az első háromnegyedévben 1452 ilyen vizsgálatot indított. A találati arány viszonylag magas, a vizsgálatok 78-83%-a megállapítással zárul. Az egy főre, vizsgálatra jutó adókülönbözet egyre nagyobb értéket képvisel: 2010-ben 9 millió, tavaly 10 millió, idén az első háromnegyedévben 11,5 millió forint volt. 

A revizorok a korábbi kiválasztási szempontok mellett – óriási lakóház, drága autó vásárlása, tagi kölcsön nyújtása – azt is figyelni kezdték, hogy élnek a csaló cégek tulajdonosai, vezetői és az ezekből hasznot húzók. Ez főleg annak fényében fontos változás, hogy a közelmúltban bírósági ítélet is született, amely kimondta, a vállalkozásban elkövetett csalásokért nemcsak az ügyvezetés, hanem a cégből hasznot húzók is felelősségre vonhatók. Egy-egy ilyen fülön csípett csaló duplán rosszul jár: egyrészt felelnie kell a céges csalásokért, a jövedelemeltitkolásokért, másrészt azért is, mert magánszemélyként sem adózott a vagyona után.