Míg a múlt év végén a saját vagy idegen forrásból megvalósított végtörlesztés látszott kedvezőbbnek a devizahitelesek számára, ma már egyértelművé vált, hogy a makrogazdasági helyzet változása miatt a devizahitelek áprilistól belépő új, fix árfolyamú törlesztése, az árfolyamgát új rendszere előnyösebb lesz, mint a végtörlesztés. Erről Gyuris Dániel, a Magyar Bankszövetség alelnöke beszélt.
Gyuris Dániel kifejtette, egyebek mellett a forint év eleji jelentős árfolyammozgása és az állampapírok hozamainak növekedése azzal járt, hogy a forintkamatok egyre magasabb szintre jutottak, emiatt a forinthitelből való végtörlesztés napjainkra hátrányosabb lehet a devizakölcsönt felvevőknek, mintha a devizahitelekben “maradnának”, és megvárnák az árfolyamgát áprilistól belépő új rendszerét.
Az a devizahitel adós, aki eddig még nem tett semmit, azaz nem választott a kormány és a bankszövetség részéről kidolgozott, a devizaadósok terheinek enyhítését célzó megoldási módok közül, nem késett le semmiről. Az egyik legkedvezőbb lehetőség, az új típusú árfolyamgát alá történő bejelentkezés illetve szerződéskötés lehetősége 2012 év végéig fennáll majd.
A lakosság számára alapvetően fontos, hogy eladósodásában kiszámítható terhekkel, törlesztésekkel tudjon számolni, a törlesztő részletek hosszú távon is kalkulálhatóak legyenek. Ez a lakosság korábbi hitelfelvételeinél, a bankválasztásnál döntő szempont volt. A közelmúlt kamat- és árfolyammozgásának következtében ma már egyértelműen látszik, hogy a végtörlesztésnél jobb megoldás az új típusú árfolyamgát – mondta az alelnök. Kiemelte, az árfolyamgát második rendszeréről szóló jogszabály szerint – annak parlamenti elfogadása esetén – az árfolyamgát segítségével 5 évre rögzítik a devizatörlesztő árfolyamokat. A rögzített – a törlesztési – és a piaci árfolyam közötti különbség egy gyűjtőszámlára kerül. A meg nem fizetett összeg mintegy kétharmadát az állam és a magyar bankszektor magára vállalja.
Gyuris Dániel példaként említette, a devizahitelesek kölcsöneinek átlagértéke 7 millió forint körül van húsz éves futamidővel. Ha például a svájci frank alapú kölcsönt 4 éve vette fel az ügyfél, azaz még 16 éve van hátra a törlesztésből, megéri bejelentkezni az árfolyamgát új rendszerébe. A bankszövetség számításai szerint most ennek a hitelnek a havi törlesztőrészlete 72.000 forint körül alakul. Kifejtette, amennyiben az adós a tartozását végtörlesztéssel rendezi, mégpedig teljes mértékben forint hitelből, akkor ennek a mai kamatszintet figyelembe véve a havi terhe 77.000 forintra emelkedne, kivetítve a hitel teljes időtartamára. Míg ha marad az ügyfél a devizahitelnél saját döntése alapján, vagy más ok miatt, esetleg kifutott az ügyintézési időből vagy nem kapott zöld utat a törlesztési forint hitele, és bejelentkezik az áprilistól érvényes árfolyamgát rendszere alá, a havi törlesztőrészlet a következő 5 évre 52.000 forintra csökken.
Az alelnök rámutatott, ez a fajta közös tehervállalás, azaz, hogy a kormány és a Magyar Bankszövetség tagbankjai bizonyos törlesztőterheket átvállalnak a lakosságtól, egyedülálló egész Közép-Kelet-Európában.
Gyuris Dániel ismertette, a jelentős fennakadás nélkül törlesztő, 90 napon túli fizetési késedelembe nem csúszott, lakóingatlan fedezetű, deviza jelzáloghitellel rendelkező adósok a bankjuknál áprilistól jelentkezhetnek majd, és fix árfolyamon törleszthetik tovább hitelüket. Ez 180 forinton rögzített svájci frank, 250 forintos euró és 2,5 forintos japán jen árfolyamot jelent.
Az elképzelések alapján a rendelkezések kitérnek majd arra az esetre is, ha esetleg 270 forint fölé emelkedne a svájci frank, 340 forint fölé menne az euró, vagy 3,3 forint fölé ugrana a japán jen árfolyama. Ebben az esetben az árfolyamkockázatot teljes egészében a kormány viseli majd.