Az agrárpiacért felelős helyettes államtitkár hozzátette, fontos, hogy a fogyasztók a hazai bárányhús vásárlásával nem csupán egészséges és kiváló minőségű fehérjeforráshoz juthatnak, de a magyar állattartókat is segíthetik.

A tájékoztatás szerint Tarpataki Tamás ismertette, hogy az elmúlt években sokat fejlődött a hazai állattenyésztés és benne a kiskérődző-tenyésztés. Az ágazat szereplői büszkék lehetnek arra, hogy a magyar bárányhús egyre ismertebb külföldön, és egyre nagyobb a kereslet rá.

A magyar termelők továbbra is Olaszországba szállítják a legtöbbet, de jelentős érdeklődés mutatkozik más nyugat-európai országokból, így a francia, német, belga és holland piacról is. Kiváló minőségének köszönhetően a magyar kivitel az Új-Zélandból és az Egyesült Királyságból származó uniós behozatal mellett is versenyképes.

“A magyar élő bárány exportja tavaly jelentős növekedést mutatott, 2024 első négy hónapjában 21 százalékkal, értéke pedig 33 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva”

– tette hozzá.

A helyettes államtitkár szerint a bárányhús élettani hatásai alapján kedvező, mivel kiváló koleszterinszegény fehérjeforrás. Hozzátette: a kampány célja nemcsak a fogyasztás ösztönzése, hanem annak bemutatása is, hogy a juh- és kecskeágazat fenntartható, értékes hagyományokat őriz, hozzájárul a biológiai sokféleség és a vidéki ökoszisztéma védelméhez, valamint a ritkán lakott térségek gazdaságához.

A Juh- és bárányhús fogyasztást népszerűsítő spanyol-magyar multiprogram nyitórendezvényét uniós támogatással tartották meg Budapesten, amely 2025-2027 között biztosít forrást a közös célok megvalósítására.

A Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet, valamint spanyol testvérszervezete, az Interovic kampánya a juh- és bárányhús fogyasztásának növelését, a termékek újrapozicionálását és a fiatalabb generációk megszólítását célozza – mindezt a fenntarthatóság, a minőség és a hagyományok értékei mentén – közölte az agrártárca.