A korábbi fokozatos kamatcsökkentést helyes magatartásnak nevezte a monetáris döntéshozók részéről. A mostani kamatdöntés, a csökkentési ciklus befejezése stabilabb környezetet biztosít a bankszféra, a vállalkozások és a lakosság számára. “A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján minden jel az alapkamat 1,35 százalékos szintjének tartós fenntartása irányába mutat” – mondta.     

Báger Gusztáv hangsúlyozta, a jegybanktörvény alapján az MNB-nek három fő feladata van, az elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, ennek a célnak a veszélyeztetése nélkül a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzése és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása. Kiemelte: a 2013 tavaszától érezhető monetáris politikai fordulat segítette ennek a hármas célnak az elérését. A Matolcsy György vezette jegybank és a kormány között sikeres együttműködés alakult ki, ennek eredményeként például a forintosítással, a devizahitelek ügyének rendezésével a legjelentősebb pénzügyi rendszerkockázat megszűnt – hangsúlyozta.

2010 közepétől a kormány konszolidálta az állam pénzügyeit, így a korábbi időszakokkal szemben az MNB monetáris politikája jobban kiteljesedhet, és a jegybank sikeresebb lehet a törvényben szereplő három fő feladatának teljesítésében – mondta Báger Gusztáv. A reálgazdasági megfontolások szavai szerint elsősorban úgy jelenhetnek meg a monetáris politikai döntéshozatal során, hogy a jegybank átmenetileg tolerálja inflációs céljának elvetését, amit a plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv használatával is megjeleníthet. A rugalmasság megnyilvánulása az is, hogy az inflációs célkövetést alkalmazó jegybankok előretekintő módon lényegében a jegybanki döntések időhorizontján (5-8 negyedév távlatában) az inflációs előrejelzést célozzák. Kiemelte, a fejlett országok jegybankjai az elmúlt hónapokban továbbra is laza monetáris kondíciókat tartottak fent. A Fed várható kamatemelése körüli bizonytalanság továbbra is jelentős, azonban annak megvalósulása esetén a fejlett országok jegybankjainak laza monetáris feltételei, valamint az Európai Központi Bank (EKB) mennyiségi lazítása ellensúlyozhatja a pénzpiaci turbulenciákat. 

A mostani várakozások szerint legkorábban ősszel indulhat meg a Fed kamatemelése. “Ha tényleg kamatot emelne az amerikai jegybank, az várhatóan mérsékelt hatású lenne Magyarországra, és a külső források megdrágulását ellensúlyozhatja a hazai önfinanszírozási program, így a monetáris tanácsnak várhatóan nem kellene megváltoztatnia a jó ideig tartósnak szánt 1,35 százalékos jegybanki alapkamatot” – hangsúlyozta Báger Gusztáv.