Az MNB szeptemberi inflációs jelentése 0,1 százalékos idei inflációt várt, és 3,3 százalékos gazdasági növekedést valószínűsített. A szeptemberi jelentésben még azzal számolt a jegybank, hogy a jövő évi infláció 2,5 százalékra gyorsul, a GDP pedig 2,4 százalékkal bővül. Az MNB szakértői a jelentésben rögzítik: az aktuális előrejelzésükben 2015-re 0,9 százalékos inflációt prognosztizáltak, míg szeptemberben még érdemben magasabb, 2,5 százalékos inflációt vártak. A jelentős mértékű revíziónak több oka is van, ezek között az egyik legfontosabb, hogy a szeptemberi inflációs jelentés óta számottevően csökkent az olaj világpiaci ára. Az Európában irányadó északi-tengeri Brent típusú nyersanyag tőzsdei kereskedési árfolyama szeptember óta dollárban kifejezve 30, míg euróban kifejezve 27 százalékkal csökkent, az inflációs jelentés lezárásakor 65 dollár közelében alakult. A jövő évi előrejelzés változásának nagy részét az alacsonyabb olajár-pálya magyarázza – olvasható a jelentésben.

A további magyarázattal az ősz során beérkezett vártnál alacsonyabb inflációs adatok szolgálnak. A maginflációs körben az eltérést döntően a nagy ingadozást mutató repülőjegy-árak szeptemberi, és a feldolgozott élelmiszerek októberi árcsökkenése okozta. Az előbbihez hozzájárulhatott az olajárak csökkenése is, az utóbbiban pedig szerepet játszhatott az orosz embargó. Az őszi árcsökkenések áthúzódó hatása érinti a 2015. évi inflációt is. Emellett szeptemberben szintén mérséklődtek a szabályozott áras termékkörbe tartozó vezetékes telefon és a tankönyvek ára. Ezen kívül a jelentés összeállítói a jövő évre vonatkozóan visszafogottabb árdinamikával számoltak az energián kívüli szabályozott árak körében, összhangban az általánosan alacsonyabb inflációval.

A prognózis változásában jelentős szerepet játszanak a jövő évet érintő kormányzati intézkedések is. 2015 januárjától a nagyobb, fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek magasabb élelmiszer felügyeleti díjat kötelesek fizetni, új termékekre terjesztik ki a népegészségügyi termékadó és a környezetvédelmi termékdíj körét. A prognózis készítéséhez figyelembe vették még, hogy jövő februártól a dohánygyáraknak és nagykereskedőknek rendkívüli egészségügyi hozzájárulást kell fizetniük, az év közepétől pedig bevezetik a dohány-kiskereskedelmi ellátót. A változtatás szerint a trafikok kizárólag a központi dohányellátótól szerezhetik be termékeiket.

A jelentés szerint a jövő évi alacsony inflációt elsősorban költségoldali tényezők magyarázzák. Az olajárak jelentősen csökkentek 2014 végén, továbbá a szabályozott árú termékek és az importált termékek árdinamikája is visszafogott maradhat. Az ország fő külkereskedelmi partnere, az eurózóna inflációja az elmúlt hónapban is mérsékelt dinamikát mutatott, és várakozások szerint a teljes előrejelzési horizonton érdemben az Európai Központi Bank célja alatt maradhat. Ezzel összhangban a külső inflációs hatások mind a feldolgozott, mind a feldolgozatlan termékek esetében rendkívül mérsékeltek maradhatnak. Ezen erős dezinflációs hatásokat csak részben ellensúlyozzák a jövő évi költségvetésben tervezett adóváltozások fokozatos életbe lépése.

A kormányzati intézkedések inflációs hatása a jövő évi új adóintézkedésekkel együtt is mérsékelt maradhat. A 2015-ben fokozatosan életbe lépő, elsősorban a dohány termékeket érintő adóváltozások az infláció emelkedésének irányába mutatnak. Ugyanakkor a szabályozott energiaárak 2014 őszén érvényesített újabb csökkentése mérsékli az árak növekedésének dinamikáját. A jegybanki szakértők azt feltételezték, hogy az előrejelzési horizont végéig nem változnak a szabályozott energiaárak. Az energián kívüli szabályozott árak pedig a mérsékelt inflációs környezettel összhangban alakulhatnak – áll az inflációs jelentésben.