Az ügyvezető igazgató szerint ez a finanszírozási forma a magyarországinál erősebb gazdasági háttérrel rendelkező országokban is egyre nagyobb jelentőséggel bír. A válság hatására a kereskedelmi bankok kockázatvállalási készsége és képessége csökkent, ám a hanyatlást követően a vállalatok forgóeszköz finanszírozási igénye megnőtt, a kereskedelmi bankok azonban nem tudják, vagy akarják azt kielégíteni. Ezeknek a vállalatoknak az Eximbank egyebek mellett közvetlen előfinanszírozást és refinanszírozási keretet is kínál.

Eximház, a Magyar Export-Import Bank  

Az előbbit közepes és nagyvállalatoknak, hat hónaptól öt évig szóló futamidőre kínálják, kétszázötvenmillió forinttól, változó vagy fix kamatozással. A refinanszírozási keretet a kis és középvállalkozásoknak kínálják, két-három éves futamidőre, százezer – ötmillió euró összeggel, fix kamatozással. Ezen termék esetében az exportőr kockázatát a kereskedelmi bank vállalja. Vingelman József, az MV Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Jeremie program rendelkezésre álló forrása mintegy kétszázmilliárd forint. Céljuk, hogy ezzel minél több magántőkét mozgassanak meg, 2015 végéig mintegy ezer milliárd forintot.

A vezérigazgató a jövőbeni irányvonalakról elmondta, hogy egyebek mellett növelnék a visszatérítendő támogatások részarányát, az Európa 2020 alapján módosítanák a pénzügyi konstrukciók kritériumait, fokoznák az együttműködést az alapok között, új kiemelt területeket határoznak meg, például a klímaváltozást, az energiafelhasználást. A kockázati tőkealapok részére is biztosítanak forrást, összesen negyvenötmilliárd forint értékben, ebből harminckilencmilliárdra a vidéki régiók, 5,7 milliárdra pedig a Közép-Magyarországi régió tőkealapjai pályázhatnak.