Kőrösi István, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa elmondta, hogy ezeken a területeken kívül továbbra is magas maradhat a kereslet az informatikusok, orvosok, kutató-fejlesztő mérnökök, természettudósok iránt. Ezekben a szakmákban korábban is lehetőség volt az elhelyezkedésre.
Magyarországról több tízezren vállalhatnak Németországban munkát, ugyanakkor ez nem jelenti a migráció hirtelen emelkedését, mivel a nyelvtudással rendelkező, szakképzett munkaerő a kétoldalú együttműködési szerződések keretében már eddig is el tudott helyezkedni a nyugat-európai országban. A német gazdaság a kelet-közép-európai országok munkaerő-kínálata számára a legvonzóbb külföldi partner. A következő három-négy évben 1,2 millió munkavállaló németországi letelepedésével számolnak a kelet-közép-európai országokból, ebből idén és jövőre várhatóan nyolcszázezren vállalnak munkát.
Építőipari szakmunkás
A kelet-közép-európai országok munkaerejének középtávon 2,4 százaléka vándorol ki az előrejelzések szerint Németországba, háromnegyed részük Lengyelországból. Jelenleg is mintegy háromszáztizenötezer lengyel munkavállaló dolgozik Németországban. A magyar munkaerő-kiáramlás ennek körülbelül kevesebb, mint negyedrészét teszi ki várhatóan. A felmérések szerint Ausztriában elsősorban a magyarokat, Németországban a magyarokat és a lengyeleket várják a legszívesebben. Az informatikai és villamosmérnökök iránti igény évente húsz százalékkal nő Németországban, az autóiparban pedig a következő két évben tizenegyezer új mérnöki állást létesítenek.
A pénzügyi szektorban és termékértékesítésben is növekszik a kereslet a jól képzett külföldi munkaerő iránt. Érdekesség, hogy külföldi sofőröket is növekvő számban alkalmaznak – hívta fel a figyelmet Kőrösi István, hozzátéve, hogy ezen tendenciák nyomán a munkaerő-piaci nyitást követően egy év alatt nettó százezer fős bevándorlásra számítanak Németországban. Németország valamennyi közép-európai ország legnagyobb külkereskedelmi, tőkenyújtó, technológia-szállító és kooperációs partnere. Működőtőke-kivitele és beruházásai révén a közép-európai térség beszállításai már eddig is jelentős szerepet játszottak a német gazdaság működésében, ami a közép-európai munkaerő versenyelőnyére épített.
Pénztáros
Az 1990-es években a kelet-közép-európai térségből 3,3 millió migráns munkavállaló kapott ideiglenes munkát Németországban. 2009-ben ötszáznyolcvanezer kelet-közép-európai állampolgár élt regisztráltan Németországban, közülük százötvenezer adó és járulékfizetőt tartottak nyilván. Az idén májusban a német bruttó hazai termék növekedési üteme 2,6 százalékot tesz ki éves szintre vetítve, 2010-ben 3,6 százalékos ütemet regisztráltak. A keresők száma Németországban jelenleg 40,7 millió, a munkanélküliek száma 2,9 millió.
Az utóbbi évek átlagosan három-négy milliós szintjéről 2011 első negyedévében süllyedt a munkanélküliség a hárommilliós határ alá, és jelenleg hét százalék a munkanélküliségi ráta. A német és a kelet-közép-európai bérek között jelenős különbségek vannak, vásárlóerő-paritáson számolva például a lengyel átlagkereset a németországinak negyvennégy, a szlovákiai harminchét, a magyar harminckilenc százalékát éri el. A német munkavállalók negyven százaléka tart attól, hogy keresete csökkenhet a kelet-közép-európai munkaerő beáramlásának hatására.
Fontos tény viszont, hogy a nyitás után az újonnan beáramló munkaerőt nem lehet alacsonyabb bérért foglalkoztatni, mint a német tarifaszerződésben megállapított bér. Kőrösi István elmondta, hogy az azonos bérezés mellett a társadalombiztosítási befizetési kötelezettségek és jogosultságok területén is egyenlő elbánás lesz.