Az elhelyezkedni képtelen diplomás munkanélküliek szakmai képzéseken vesznek részt, hogy könnyebben állást találjanak. A Workania.hu internetes állásportál felmérése szerint a mai húsz-huszonnégy éves korosztály hatvankilenc százaléka lép be a felsőoktatásba, a középiskolai diákok nyolcvan százaléka tervezi, hogy a főiskolára, egyetemre jelentkezik. Mindez éves szinten több mint ötvenezer friss diplomást jelent.
Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2010-ben százhúsz százalékkal több diák szerzett diplomát, mint húsz évvel ezelőtt, és nagyjából tavaly ugyanannyi szakmunkás hagyta el az iskolapadokat, mint 1990-ben. Mindez azt jelenti, hogy a liberálisabb felsőoktatási rendszernek köszönhetően a diplomások álláspiaca felhígult és évente taz-tizenötször több diplomás kerül ki a piacra, mint amennyit a gazdaság valójában elbír. Ficza János, a Workania sajtószóvivője szerint a legnagyobb probléma az, hogy sok hasonló végzettségű pályakezdő szerez diplomát. Rengeteg a közgazdász, telített a piac az értékesítés-kereskedelem területén is, és ma már a bölcsészek, jogászok is nehezen helyezkednek el, vagy kénytelenek elhagyni pályájukat.
A legújabb divatszakma pedig a marketing és kommunikáció. Az évek folyamán viszont munkaerőhiány alakult ki, az IT, gépészet és pénzügy területén inkább a diplomásoknak van hely, az építő és vendéglátóipar inkább a szakmunkásoknak kínál lehetőséget. A Workania adatbázisában megjelent álláshirdetések és önéletrajzok alapján 2008 harmadik negyedévétől folyamatosan több ember keresett állást az értékesítés és kereskedelem területén, mint ahány hirdetés volt a piacon. Ezzel szemben a gépipar területén az elmúlt egy évben az álláskeresők száma folyamatosan alacsonyabb volt az álláshirdetések számánál.
A szakmunkásképzés klasszikus rendszere összeomlott, a képzések színvonala egyre alacsonyabb, az általános iskolákból pedig a tanulók inkább gimnáziumba, mint szakközépiskolába jelentkeznek, egyre kevesebb jól képzett szakmunkás kerül ki a piacra. Ma a szakmunkások találnak legkönnyebben állást, a megbecsülés azonban a fizetéseken egyelőre kevésbé látszik. Míg Németországban egy jól képzett szakember fizetése akár egy nagyvállalat középvezetőjének szintjét is eléri, addig hazánkban csak lassan emelkedik a szakmunkások bére.
Az elhelyezkedni képtelen diplomás munkanélküliek szakmai képzéseken vesznek részt, hogy könnyebben állást találjanak – emelte ki Ficza János azzal, hogy a szakmunkások bére egyelőre ugyan még nem vetekszik a diplomásokéval, de a fizetésnél fontosabb, hogy a munkanélküli diplomások állást találjanak. A szakmunkások bére folyamatosan növekszik, ennek köszönhetően a továbbképzések és felnőttképzések szerepe megnőtt, a néhány hetes tanfolyamok hónapokkal előre megtelnek.
A Fizetesek.hu internetes bérfelmérés alapján egy asztalos havi átlagbére Magyarországon 123.000 forint, a szakácsoké 126.000, a kőműveseké pedig átlag 130.000 forint. Az ácsok és pékek átlag 135.000, a vízvezeték- és villanyszerelők 145.000, a hegesztők és géplakatosok pedig 150.000 forintot keresnek havonta. Közel ugyanennyit keres egy burkoló és egy esztergályos is. A főiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók átlag 282.000 forintos bére és az egyetemi diplomával rendelkezők bruttó 345.000 forintos bére ezekhez képest jelentős.