Tízből négy portfóliócég csekély összegű (de minimis) tőkebefektetési konstrukcióban vont be tőkét, átlagosan csaknem 80 millió forintot, míg tízből hat cég az Európai Bizottság egyedi engedélye alapján létrehozott tőkebefektetési konstrukciók keretében jutott átlagosan 160 millió forint értékű finanszírozási forráshoz. Az új, nagyobb keretösszegű kihelyezési lehetőség belépése után az átlagos befektetési érték évről évre nőtt, az elmúlt négy évben a második körös befektetéseket is figyelembe véve az átlagos tőkekihelyezés meghaladta a 125 millió forintot – közölték. Az SZTA tőkekihelyezési stratégiájában kiemelt szempont a befektetések foglalkoztatás-bővítésre és munkahelymegtartásra gyakorolt hatása. A közlemény szerint az adatok azt mutatják, hogy a portfóliócégek több mint fele növelni tudta a foglalkoztatottak körét, 40 százaléka pedig megőrizte közvetlen vagy közvetett munkavállalóinak létszámát.

Bár az SZTA elsősorban a hagyományos iparágakban keresi a befektetési lehetőségeket, portfólióinak csaknem 80 százaléka végez innovatív tevékenységet, legnagyobb arányban termék-, szolgáltatás- vagy gyártástechnológia-fejlesztés formájában. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. feladata a Regionális Operatív Programok keretéből felállított SZTA 14 milliárd forintos forrásának eljuttatása a magyar kkv-szektornak tőkebefektetés formájában. Az alap 85 százaléka európai uniós forrásból származik, 15 százaléka magyar állami forrás. Az alap befektetési politikája ösztönzi a gazdasági növekedést, a foglalkoztatás bővülését, illetve a leszakadó régiók felzárkózását és az európai uniós források minél hatékonyabb területi felhasználását is szolgálja – áll a közleményben.