Csepreghy Nándor az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) konferenciájának nyitóelőadásán azt mondta, 2010-ben az építőipar a magyar GDP 4,1 százalékát adta, a termelési volumene 965 milliárd forint volt. Ma a növekvő GDP-ben a részaránya 6,1 százalékot tesz ki, ami 4011 milliárd forintot jelent.

2010 óta a magyar állam megrendelőként 30 000 milliárd forintot költött közberuházásokra, az országban hiányzó infrastruktúrák létrehozására, a többi közt a gyorsforgalmiút-hálózat bővítésére.

“Tíz megyei jogú várost értek el új gyorsforgalmi utak, és a 2010-es három helyett már 11 autópálya vezet az országhatárokig”

– közölte a politikus.

Csepreghy Nándor a kormány patrióta, szuverenista politikája eredményének tekinti, hogy a magyarországi építőipari kivitelezés kevesebb mint 10 százalékát viszik el a külföldi szereplők. Ugyanakkor az alapanyaggyártásban a növekedés ellenére legfeljebb 20 százalékos a hazai arány, ahogy a kereskedelemben is egyötödös a hazai részesedés.

“A pandémia és a 2022-ben elkezdődő orosz-ukrán háború komoly bizonytalanságot teremtett, megszüntetve azt a biztos hátteret, amely az építőiparnak évről-évre növekvő megrendelési volument eredményezett”

– fejtette ki az államtitkár.

A politikai és gazdasági körülmények megváltozása a hitelkamatok emelkedésével jár, amely a magasépítésben csökkentette a keresletet. Erre a kormány részben szabályozási lépésekkel tudott reagálni – mondta, példaként említve az új építészeti törvényt, amely a minőség irányába tudta elmozdítani a mindig árérzékeny megrendelői igényeket.

“A kereslet helyreállításának érdekében indította el a kormány az Otthon Start Programot, amely a kedvezményes, fix 3 százalékos hitelnek köszönhetően tízezres nagyságrendben tudja felpörgetni a lakásépítést”

– tudatta Csepreghy Nándor.

Az Európai Unióban Magyarországon volt a legnagyobb a működőtőke beáramlás – hangsúlyozta az államtitkár, a beruházások közül kiemelve a Szegeden épülő BYD-üzemet, a világ legnagyobb, Kínán kívüli elektromosautó-gyárát. A több ezer új munkahely, valamint ennek a régió bérszínvonalát emelő hatása keresletet generál a lakásépítésben is.

A termelőberuházások magukkal hozzák a közmű- és úthálózat fejlesztésének igényét. Az elmúlt években a mélyépítési ágazatban sikerült komoly magyar szereplőket helyzetbe hozni.

“A kormány az osztrák példát vette mintául, ahol a nagy szereplők a gazdaság ciklikusságától függetlenül képesek voltak a működés szintjét fenntartani, amely a fellendülési időszakokban lehetőséget biztosított a bővülésre. Ennek eszköze az autópálya-hálózat fenntartására adott állami megrendelés volt”

– mondta.

Az államtitkár komoly eredménynek tartja, hogy azokban a testületekben, melyek véleményezik, milyen építési termékek, alapanyagok, szolgáltatások kerülhetnek be az értékláncba, többségbe kerültek a magyar vállalkozásokhoz kötődő szakemberek. Csepreghy Nándor leszögezte, az állami beruházási törvényt a napi gyakorlatra fordító kormányzati lépésekbe beleszólásuk van az olyan szervezeteknek, mint az ÉVOSZ, a szakma nélkül nem születik döntés.