Összesítésük szerint a kereslet 1 százalékkal visszaesett 2018-hoz képest, a kínálat viszont 2 százalékkal nőtt.

A bányatermelés enyhén visszaesett, az újrahasznosítás ugyanakkor 11 százalékkal nőtt 2018-hoz képest, és túllépte az 1304 tonnát.

A kereslet annak ellenére csökkent, hogy a tőzsdéken kereskedett arany befektetési alapok (etf-k) állománya 2885,5 tonnával csúcsot döntött, csaknem 400 tonnával haladva meg a 2018-as értéket. A Conclude vezérigazgatója kiemelte a monetáris politika hatását is. Juhász Gergely szerint a jegybankokat a világszintű kockázatok erősödése arra ösztönzi, hogy az aranykészleteik gyarapításával stabilizálják a pénzügyi rendszereket.

“Már 10 éve többet vesznek, mint amennyit eladnak, a tavalyi 650,3 tonnás vásárlásuk a második legnagyobb gyarapodás az elmúlt fél évszázadban”

– írták.

A kereslet mérséklődését azonban ez sem tudta ellensúlyozni. A közlemény kiemelte, hogy ékszerekhez 2018-hoz képest 6 százalékkal kevesebb, 2107 tonna fogyott tavaly, a technológiai célú felhasználás pedig 2 százalékos visszaeséssel 326,6 tonnára csökkent.

A Conclude vezetője mindezt azzal magyarázta, hogy az arany sokat drágult egy év alatt, okostelefonból pedig kevesebb fogyott, a gyártók ezért kevesebb nemesfémet építenek a készülékekbe.

“Az arany ára 2019 végén 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, és januárban is nőtt. Unciánkénti ára (1 uncia 31,1035 gramm) jelenleg csaknem 1580 dollár”

– olvasható a közleményben.