Cséfalvay Zoltán a Lakáshitelesek válságban, megoldások rövid és hosszú távon című, ellenzéki kezdeményezésű politikai vitában, szerdán az Országgyűlésben elmondta, hogy az új konstrukciókkal jobban megéri majd törleszteni, mint kiszállni a hitelből, nem kerül utcára az, aki az anyagi helyzete miatt nem tud fizetni, a banknak pedig jobban megéri majd megegyezni a hitelessel, mint bedönteni a kölcsönt.
Az első Orbán-kormány létrehozta a jelzálog-hitelezési rendszert, ezzel elősegítve, hogy a lakáshitelek kamatai négy-öt százalékra csökkenjenek. Mint fogalmazott, az otthonteremtési program lelke az állami kamattámogatási szisztéma volt. 2002-ben azonban a Medgyessy-kormány felelőtlen költekezésbe kezdett, és 2003-ben eltörölte a kamatplafont, majd felszámolta az államilag támogatott, forint alapú, kedvezményes lakáshitelezést. A Gyurcsány-kabinet pedig elengedte a devizaalapú jelzálog-hitelezést. A 2002-es év második negyedévében a lakosság devizahitel-adósságának állománya kétszáztizenhatmilliárd forint volt, míg 2010 második negyedévében elérte a hétezer háromszáz-negyvennyolc milliárd forintot, ennek több mint kilencven százaléka pedig svájcifrank-alapú hitel volt. A tavalyi év végére száztizenhétezer lakossági jelzáloghitel-szerződés volt kilencven napon túli késedelemben.
Cséfalvay Zoltán
Az államtitkár azt mondta, az új kormány hozzákezdett a helyzet orvoslásához: megakadályozta a probléma újratermelődését, időlegesen védelmet adott a kilakoltatás ellen a bajba jutott adósoknak, az ügyfelek érdekeit erősebben védő pénzügyi szabályozási elemeket vezetett be, és hozzákezdett az érintett szereplők arányos tehervállalására építve a probléma rendezéséhez szükséges tartós megoldás kidolgozásához. A moratóriummal összefüggésben megjegyezte, semmiképpen nem lehet tartós megoldás, hosszú távú fenntartásuk ugyanis nagymértékben rontja a fizetési fegyelmet.
A kabinet terveiről szólva Cséfalvay Zoltán elmondta, a lakáshitelesek helyzetét kezelő megoldások kidolgozásánál három csoportot érdemes kialakítani: egyrészt azokét, akik jelenleg is törlesztik hiteleiket, de különösen az árfolyam-ingadozások miatt veszélybe sodródhatnak. Esetükben a cél az, hogy ne növekedjen a nem teljesítők száma, ennek eszköze pedig az árfolyam kedvezőtlen alakulásának kezelése. Azt kell elérni, hogy kilengésektől mentessé váljon a havi törlesztőrészlet. A tervek szerint a devizaalapú jelzáloghiteleknél a törlesztőrészletet meghatározó devizaárfolyamot adott időszakra rögzítik. A rögzített és a tényleges árfolyamból fakadó különbözetet egy elkülönített gyűjtőszámlára kell helyezni. A negatív egyenlegre az árfolyamrögzítés időszakára százszázalékos garanciát vállalnak.
Az államtitkár szavai szerint a másik csoport azoké, akik hiteltörlesztéseikben kilencven napon túli késedelemben vannak, de az adósságból kilépve jövedelmi helyzetük miatt képesek lakáshelyzetük önálló megoldására. Az ő esetükben a cél az, hogy kikerüljenek az adósságból – mondta. Jelezte, a kormány azt javasolja, hogy ha a nemfizető adós értékesíti ingatlanát, akkor számára a bank engedje el a követelés ingatlanfedezet feletti részét, és a bank korlátozott időre nyújtson átmeneti lakástámogatást.
Ebben a kategóriában indokolt az állam keresletélénkítő szerepvállalása . A harmadik csoportnál, vagyis azoknál, akik tartoznak, de szociális helyzetük miatt tartósan fizetésképtelenek, az a cél, hogy lakhatásuk biztosítva legyen. Cséfalvay Zoltán szerint ennek eszköze a legrászorultabb családok ingatlanának megállapodással vagy árverezési értékesítés utáni állami, illetve önkormányzati tulajdonba vétele, majd annak bérbe adása az adósnak. 2012-ben elindulhat az új otthonteremtési politika.