A január 31-i csődegyezség jogerőre emelkedésével hitelek és veszteségek nélkül folytathatja működését a Vértesi Erőmű, miután 12,5 milliárd forinttal csökkennek a cég kötelezettségei.

Baji Csaba, a Vértesi Erőmű Zrt.-t birtokló Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) vezérigazgatója elmondta, az MVM-nek mint biztosított hitelezőnek a VÉRT azzal a négymilliárd forinttal tartozik 2014 végéig, amit hitelként kapott a mostani csődegyezségben vállalt 5,6 milliárd forint kifizetéséhez.

A csődegyezséget a biztosított hitelezők 100 százaléka, a nem biztosított hitelezők 90 százaléka fogadta el. A nem biztosított hitelezők, többek között a pernyertes áramkereskedők közel 18 milliárd forint követelését a csődegyezség alapján a VÉRT 30 százalékon elégíti ki, azaz ekkora hányadot kapnak meg azok, akiknek valamilyen módon tartozik az erőműtársaság – mondta Baji Csaba. Egy kisebb áramkereskedő nem fogadta el a csődegyezséget, de mivel ez kényszeregyezség, így a megállapodás erre a hitelezőre is kötelező érvényű lesz az egyezség bírósági határozattal jogerőre emelkedését követően.

A vezérigazgató emlékeztetett rá, a Kapolyi László nevével fémjelzett System Consultinggal kötött, mintegy 10 milliárd forint értékű, áramvásárlási megállapodás vezetett ahhoz, hogy a Vértesi Erőműnek csődvédelmet kellett kérnie. Hozzátette, az MVM erős, sikeres társaság, van forrása leánycégének hitelezésére.

A bányát a korábbi terveknek megfelelően 2012. december 31-én zárják be, az erőmű pedig 2014. december 31-ig termel. A társaság továbbra is kapja a felhasználók megfizetett “szénfillérjét”, amiből a VÉRT-nek 6,7 milliárd bevétele van, de ez az összeg 2013-ig csökken. Ugyanakkor ezt az összeget csak a bányabezárás költségeire fordíthatják – magyarázta Baji Csaba.

A tulajdonosok körében jóváhagyott reorganizációs terv szerint a továbbiakban a tavalyi 9,5 petajoule helyett 6 petajoule áram termelését tervezik. Az ezer főt foglalkoztató erőműtársaság menedzsmentje a már bejelentett 200 fős létszámleépítéshez képest továbbiakkal nem számol, hacsak a gazdasági környezet nem változik drasztikusan  – hangsúlyozta az MTI kérdésére Baji Csaba. Elmondta azt is, hogy a csődegyezség során sikerült kedvezőbb feltételeket elérni a VÉRT beszállítóinál.

Az MVM vezérigazgatója emlékeztet arra, hogy egy korábbi kormányhatározat alapján biztosítani kellet a tulajdonosnak a VÉRT működését, ami a gyakorlatban havi egymilliárd forintot jelentette. Utoljára tavaly júliusban fizették ki ezt az összeget, azóta pedig, a recesszió ellenére, a társaság közel nullszaldós gazdálkodással működik. Baji Csaba sikernek nevezte a csődegyezséget, mert megmaradnak a munkahelyek, és elhárult a távhőszolgáltatásának megszűnése sem fenyegeti Oroszlányt és Bokod térségét. Így elkerülték, hogy a térségben válság alakuljon ki. Az MVM vezérigazgatója hangsúlyozta, a továbbiakban a VÉRT nullszaldós gazdálkodást folytathat. Baji Csaba hozzátette, kifejezetten jó az együttműködés a szakszervezetekkel, és ez így volt a csődvédelem időszaka alatt is.

A vezérigazgató szerint nincs peres ügye a VÉRT-nek, mert a System Consultinggal kötött megegyezés nyomán a VÉRT áramkereskedőkkel kötött, teljesítetlen szerződései miatt indított bírósági eljárások lezárultak. A pert indítók ugyanis a hitelezői körbe kerültek, így a csődegyezséggel ezek a problémák is megoldódtak – mondta Baji Csaba. Egyetlen peres félnek, a cseh CEZ-nek fizetett a VÉRT, amire  korábbi tájékoztatás szerint , soron kívül 1,9 milliárd forintot kapott az állami költségvetésből.  

A K&H Bank a VÉRT korszerűsítési, retrofit programjára nyújtott 7,2 milliárd forint hitel mögött állami garancia volt. Ezt a bank lehívta, így a csődegyezségben már a magyar állam képviseletében az adóhivatal vett részt. 

A vezérigazgató a Vértesi Erőmű gazdaságos működésének alapjait firtató kérdésre azt válaszolta az MTI-nek, hogy a veszteségeket jelentős mértékben ellensúlyozza a szénfillér, a mérsékelt termelés, a biomasszás áramtermelés kötelező átvételi rendszerű támogatása, valamint az, hogy az eddigiektől eltérően a VÉRT rendszerszintű szolgáltatást is végez a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartására. A VÉRT 850 gigawattóra termeléséből 240 gigawattóra a kötelező átvételi rendszerben a piaci árnál magasabban átvett villamos energia.     

A vezérigazgató közölte, van érdeklődés a Vértesi Erőmű iránt. Külföldi befektetők jelentkeztek a felszámolás hírére, hogy szelektív hulladékégetésre használnák a telephelyet, vagy megvásárolnák magát az erőművet. Ezek a külföldi befektetők, akiknek részben van magyarországi érdekeltségük is, az esetleges felszámolás hírére jelentkeztek, és tartják velük a kapcsolatot – mondta az MVM vezérigazgatója.  A szombati földrengés hírére a 66 bányászt azonnal felhozták a tárnákból, bár nem voltak veszélyben. Az MVM felajánlotta segítségét a helyi önkormányzatoknak a helyreállításban. Baji Csaba beszámolt arról is, hogy a zagytározókat már korábban minden szempontból teljesen “feltérképezték”, és kifogást nem találtak. A földrengés utáni vizsgálat után is ellenőrizték ezek állapotát.