A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa nem támogatja, hogy újra bevezessék a borzárjegyet.

A szervezet elzárkózik minden olyan javaslattól, amely a tisztességes termelők adminisztratív terheinek további növelésével akarja megoldani a borellenőrzés problémáit. A közelmúltban néhány mértékadó borász nyilatkozata alapján röppent fel az a gondolat, hogy újra bevezetnék a borzárjegyet.

A szakmai szervezet szerint a borzárjegy korábban sem töltötte be a tőle vár funkciókat, költségei és hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek messze nem álltak arányban az eredményekkel. A zárjegyezést javaslók nem tudják vagy nem akarják tudni, hogy a jövedéki törvény célja a központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása és nem a hamisítás ellen küzdelem. A zárjegy ugyanis a termék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg – emlékeztettek a Tanácsnál, amely azt hivatott igazolni, hogy a terméket adóraktárban állították elő, onnan szállították ki és utána a jövedéki törvény szerinti adót megfizették. Szó sincs tehát a hamisítás elleni védelemről. Erre a célra a minőségtanúsító jegy szolgálhatna.

A borzárjegy használat során szerzett tapasztalatok alapján a zárjegynek semmilyen kapcsolata nincs a termék minőségével, ugyanakkor feltételezi a jövedéki adót és legfeljebb a zárjegy igénylőjének visszaazonosítására alkalmas. Továbbá előállítása drágább, mint egy minőségtanúsító jegyé “és legfeljebb a felhasználó folyamatos bírságolásának lehetőségét biztosítja”. Így alkalmatlan a tévesen neki szánt feladatok ellátására.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa azokkal a kezdeményezésekkel viszont egyetért, amelyek a szőlő-bor termékpályát tennék áttekinthetőbbé. Ehhez a borellenőrző hatóság és a NAV hatékonyabb együttműködését javasolják.

A borászok a forgalomba hozatali járulékon keresztül évente több, mint négyszáz millió forint termelői befizetéssel finanszírozzák a borellenőrzés rendszerét, az EU átlagot meghaladó minősítési díjakból származó befizetésen felül. Azt javasolják, hogy a  hatóságok előbb használják ki jobban a jelenlegi lehetőségeiket és számoljanak el a többletforrások felhasználásáról. Magyarországon a kötelező forgalomba hozatal előtti borminősítés az európai gyakorlattól eltérően kiterjed a földrajzi jelzés nélküli borokra is és sokkal több paraméter vizsgálatát fizetteti meg a minősítővel, mint a versenytársaknál. A tanács szerint felelőtlen “ötletelés” helyett józan megfontolásra kell alapozni a szakmai javaslatokat.