Állásfoglalásuk alapján a sajtkészítmények nevének védelme nem csupán jogi kérdés, hiszen a fogyasztói tudatosság erősödésével egyre nagyobb a társadalmi igény a jó minőségű élelmiszerek iránt.

A trappista mint a legismertebb magyar sajt a belföldi tejipar meghatározó terméke, a gyártói kapacitás az elmúlt években támogatásokkal megújult.

“Ezért is fontos, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv új fejezete szabályozza a felhasználható összetevőket, az alakra, méretre, tömegre vonatkozó előírásokat, az összetételi és érzékszervi követelményeket”

– írták.

Fontos eredménynek tekintik azt is, hogy a jogszabályok kimondták: az élelmiszerek jelölése, címkézése nem lehet félrevezető. Hozzátették, hogy eddig több ezer tonnányi termék érkezett Magyarországra külföldről trappista sajtként olyan gyártóktól, akik nem is készítenek ilyet, és emiatt a Tej Terméktanács az elmúlt években többször hangot adott aggodalmának. A továbbiakban pedig egyeztetni fog kis- és nagykereskedelmi partnerekkel a helyes jogszabályértelmezés és a gördülékeny átmenet érdekében.

A közlemény szerint a belföldi gyártású trappista sajt csak korong alakú lehet.

A többnyire külföldön készült hasáb formájúak szeletelt vagy reszelt kiszerelésben, valamint több összetevőből álló élelmiszer-alapanyagaként kerülhetnek csupán forgalomba.

“Az új rendelkezés nem jelenti a külföldi eredetű tömbsajtok importjának korlátozását, ezért nem lesz hiány félkemény sajtból, de ezeket az eredeti nevükön lehet csak értékesíteni, trappistaként nem”

– hangsúlyozták.