Részletezték: a lakott, teljeskörűen fedezett otthonok (ingóság és ingatlan) átlagos éves díja országosan 64 ezer forint volt a második negyedévben. A fővárosban 60,5 ezer forint, míg a Budapesten kívüli településeken 64,6 ezer forint volt az átlagdíj, előbbi 1,8, utóbbi 0,4 százalékos mérséklődés az előző év azonos időszakához képest. A biztosítási – vagyis a károk esetén kifizethető maximális – összegek 9,7 százalékkal emelkedtek.
“A minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítások (MFO) átlagdíja 18 százalékkal, a kárráfordítással együtt számított szolgáltatási szintje pedig 13 százalékkal kedvezőbb az egyéb piaci ajánlatokhoz képest”
– közölte a jegybank.
“A 70 millió forintos rögzített biztosítási összeg melletti díj 6,3 százalékos csökkenése jelzi, hogy az ügyfelek a gyakorlatilag stagnáló díjak mellett fedezetnövekedést kaptak, így a jobb ár-érték arány mellett csökkenhetett az alulbiztosítottság”
– olvasható a tájékoztatóban.
A 3 millió állandóan lakott ingatlanra kötött egyedi biztosítás 83 százaléka, 2,5 millió nyújt teljeskörű fedezetet az ingatlanra és ingóságra.
A hazai társasházbiztosítások bő 1,6 millió albetét védelmét szavatolják. A csak ingóságokra szóló – jellemzően meglévő társasház-biztosítások mellé kötött – lakásbiztosítások száma 373 000, a nem állandóan lakott, általában a fővároson kívül elhelyezkedő otthonbiztosításoké pedig 211 000 volt.
Az MNB szerint a díjmoratórium és a verseny hatására 26 százalékos erősödés figyelhető meg a lakásbiztosítás-indexben 2025 második negyedévéhez képest, míg az index 2022 végi indulása óta ez az arányszám 14 százalék.
Az MNB negyedévente teszi közzé honlapjának felületén a lakásbiztosítási díjak alakulását bemutató Lakásbiztosítás-indexét. Ez a 2022. negyedik negyedévi bázishoz viszonyítva jelzi a lakásbiztosítási díjszint változását, és információt ad a negyedéves elmozdulásról is.







