A Fészekrakó hitellel rendelkezők árfolyamrögzítésre vonatkozó kérelmeit sajtóhírek szerint több hitelintézet nem fogadja be, köztük az OTP Bank sem. A vonatkozó jogszabály felsorolja, hogy pontosan milyen konstrukciókra alkalmazható az árfolyamrögzítés, ezen konstrukciók között azonban a Fészekrakó nem szerepel. Az OTP Bank a maga részéről üdvözölné, ha egy jogszabály-módosítás lehetővé tenné a Fészekrakó hitelek esetében is az árfolyamrögzítés választását.

Az FHB honlapján a programra való jelentkezés befogadási feltételei között szerepel: ha a devizakölcsön nem érintett Fészekrakó támogatással. A K&H ugyanakkor befogadja a Fészekrakó hiteleket is. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság a következőképpen foglalt állást a Fészekrakó programban részt vevők árfolyamrögzítésre való jogosultságáról. 

“A Fészekrakó Hitel állami kezesség biztosításával segíti elő a fiatalok részére a nagyobb összegű lakáscélú kölcsön igénybevételét. Az állam készfizető kezességet vállal a hitelnek a fedezetül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladó részére legfeljebb a hitelbiztosítéki érték száz százalékáig. A fészekrakó hitel ezért nem minősül, a 2011. évi LXXV. törvényben meghatározott fizetéskönnyítő programnak”. 

A fizetéskönnyítő program a fizetési kötelezettség csökkentése érdekében létrejött olyan megállapodás, amelynek eredményeként a hiteladóst egy meghatározott időtartamra kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli. A Fészekrakó Program az évek során több ponton változott, kezdetben létezett deviza- és forintalapon is, az elmúlt években már csak forint alapon volt nyújtható. Ha az ügyfél  forint alapú hitelt kapott, a devizahitelekre kialakított árfolyamgátnak nincs létjogosultsága, más esetben a devizahitelesek megsegítésére hozott, az árfolyamgátról szóló törvény az irányadó. 

Az árfolyamrögzítéssel a jogszabály szerint azok élhetnek, akiknek a devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg a kilencven napot, akik nem állnak fizetéskönnyítő program hatálya alatt, a devizakölcsön végső lejárata 2014. december 31-ét követő időpont; a fedezetül szolgáló, zálogjoggal terhelt lakóingatlan pénzügyi intézmény révén meghatározott forgalmi értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a harmincmillió forintot, amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény révén alapított jelzálogjog terhel, e zálogjog révén biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn kilencven napot meghaladó késedelem, és a zálogtárgyra vezetett végrehajtás nincs folyamatban. 

A lakásfedezetes devizaalapú hitellel rendelkezők augusztus 12. óta kérhetik írásban bankjuktól a törlesztési árfolyam rögzítését. Ennek lényege, hogy 2014. december 31-ig fix árfolyammal számítják a törlesztőrészleteket, a svájci frank hitelekét 180, az euróalapú hitelekét kétszázötven, a japán jen alapúakét 100 jen/200 forinttal. Mindenki maga döntheti el, hogy élni kíván-e a lehetőséggel, feltéve, hogy megfelel a jogszabályi feltételeknek. Az árfolyamrögzítést 2011. december 31-ig lehet kérni. 

A törlesztőrészletben jelentkező különbséget forint jelzáloghitellé alakítják a bankok, aminek a törlesztését 2015. január 1. után kell megkezdeni. Az úgynevezett gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésíthető, három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata a rögzített árfolyam alkalmazása alatt nem haladhatja meg a három havi Bubort, utána pedig a kapcsolódó devizakölcsön céljával azonos célra nyújtott forinthitel piaci kamatát. A kamaton felül semmilyen díjat, költséget nem számíthatnak fel a bankok.

A közjegyzői díj mértéke a megszokott összeg töredéke lesz, mértékét miniszteri rendelet határozza meg. A törlesztőrészletek a rögzített árfolyamos időszak letelte után sem emelkedhetnek tizenöt százaléknál nagyobb mértékben, amit a futamidő megnyújtásával érnek el, ezt hamarosan jogszabály rögzíti. Ha azonban egy háztartás 2015-ben kedvezőbb helyzetben lesz, mint most, nagyobb ütemben is törleszthet. Szerencsés helyzetben a gyűjtőszámla egyenlege akár nulla is lehet. 

Az árfolyamgát konstrukcióhoz csatlakozó devizahitel-adósok már a szeptemberi törlesztőrészletet a rögzített árfolyamon fizethetik – jelentette be Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára pénteken, az első napon, amikor az ügyfelek beadhatták kérelmüket.  Az OTP Bank fiókjaiban visszafogott az érdeklődés, az első napok tapasztalatai alapján továbbra is arra számít a hitelintézet, hogy a devizahitelesek mintegy tíz százaléka fogja igénybe venni az állami Otthonvédelmi Program keretében az árfolyamgátat. 

Az FHB Bankot pénteken és hétfőn is elsősorban a már előre egyeztetett időpontra érkező érdeklődők keresték fel, többségük azért, hogy tájékozódjon a lehetőségekről, feltételekről – közölte az FHB. Előzetesen, augusztus 12 előtt pár száz ügyfél érdeklődött személyesen vagy telefonon az állami program iránt, amennyiben úgy kívánták, velük előre egyeztettek időpontot. A K&H Banknál az árfolyamrögzítés iránti érdeklődés mérsékelt a bankfiókokban.