Fürjes Pál, a város polgármestere elmondta, hogy az 1846-os ózdi gyáralapítás Rombauer Tivadar nevéhez fűződött, ezért kapta az ő nevét a tervgyűjtemény. Tavaly, az önkormányzati választás után szembesültek a képviselők azokkal a terhekkel, hátrányokkal, amelyek a település jövőjét korlátozták. Ebben a tervben olyan, a térség fejlődését is elősegítő koncepciót fogalmaznak meg, amely segíti a területet a felzárkózásban. A Rombauer-terv egy stratégia, egy kiút-program, amely Ózdnak a térségi központ szerepét kiterjesztve részletezi a fejlődési területeket, kiemelve a gazdaságfejlesztést, a foglakoztatás növelését, az életminőség javítását célzó feladatokat. Ezek a stratégiai pontok illeszkednek az ipari örökséghez, amely helyben adott, emellett a terv kapcsolódik a zöld város koncepcióhoz, és kitér a romák integrációjára is. A város lakóinak egyharmada ugyanis cigány származású, akiknek egyre nagyobb az arányuk, így velük együtt kell tudni élni, és ennek nem elvi síkon, hanem a gyakorlatban kell működnie.
Fürjes Pál, Ózd polgármestere
A Rombauer-terv gyűjteménye tehát rámutat arra, hogy akár a romastratégiát vizsgáljuk, akár a gazdaságfejlesztés vagy az életminőség kérdését nézzük, a közbiztonsággal, az egészségüggyel és így tovább, csak a munkahelyek számának növelése jelentheti a kiutat, ez az a Kalmopyrin, ami valójában mindenre jó. Mindez meghatározza hosszú távon a térség gazdasági erejét, amely visszahat az önkormányzat gazdálkodására, de még a korosztályi összetételre is, mert ha munka van, a fiataloknak nem kell új utakat, megélhetést, boldogulást keresniük máshol. Közel tizenegyezer kétszáz nyugdíjas van a városban, a lakosság harminc százaléka, tehát látható a korosztályi torzulás. Ózdon és környékén a munkahelyek számának növelésére két lehetőség van, az egyik a meglévő foglalkoztatók státusának erősítés, ebben az önkormányzat koordináló szerepet tölthet be. A másik pedig befektetők csábítása a térségbe.
A terv nevét viselő Rombauer Tivadar
A polgármester szerint a befektetők vonzásához kedvezőbb körülményeket kell teremteni, ehhez elengedhetetlen a térség elérhetőségének javítása, ami az egyik fő feladat. A város és környékének egyik legnagyobb versenyképességi hátránya ugyanis, hogy mind a közúti, mind a kötöttpályás közlekedési főirányok elkerülik. Holott a szomszédság Szlovákiával és az, hogy három megyeszékhelyhez van viszonylag közel, kiváló adottsága a térségnek. Ennek részeként kívánják fejleszteni a közúti hálózatot, elsősorban Miskolc és Budapest irányába, továbbá Eger és Szilvásvárad megközelítésének lehetősége is erősítheti a térség fejlődését. Fürjes Pál beszélt még a távfűtés korszerűsítéséről, a konyhák, iskolák helybéli élelmiszerrel történő ellátásáról és az ipari örökség által nyújtott turisztikai lehetőségekről is. Kötvénnyel együtt ötmilliárd forint teher nyomja az önkormányzat vállát, a városban a regisztrált munkanélküliek száma pedig a legutóbbi adatok szerint csaknem négy és félezer volt. “A siker záloga az, hogy a település vezetése hisz a fejlődésben, a felzárkózásban” – fűzte hozzá.
A tanulmányból az is kiderül, hogy széleskörű pályázati lehetőségei lehetnek a térségnek, a kiemelt kulturális örökséggel kapcsolatos témában például mindez csaknem harmincmilliárd forintot jelentene. Emellett környezeti, foglakoztatási és egyéb területeket érintő pályázati lehetőségeket is tartalmaz, amelyek újabb forrásokat biztosíthatnak a Rombauer-terv megvalósításához.