A munkahelyteremtés ösztönzésére pedig Magyarország Munkatervet állít össze és azzal számol, hogy az idén az államháztartás többlete a GDP két százaléka lesz, a még szükséges konkrét strukturális intézkedéseket pedig az április 15-én nyilvánosságra kerülő konvergencia programban ismerteti. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a költségvetés stabilizálása, a biztonságos államháztartási pozíció megtartása, továbbá a középtávon fenntartható pénzügyi egyensúly megteremtése további strukturális intézkedéseket igényel. Annak érdekében, hogy a magyar kormány elérje ambiciózus célkitűzéseit, a GDP arányos államadósság ötven százalék alá csökkentését, a növekedési ütem négy-hat százalékos tartományba emelését, valamint 2020 végére az egymillió új munkahely megteremtését átfogó és előremutató lépésekre van szükség.

Erdei Tamás, a Bankszövetség elnöke

A kormány a Bankszövetséggel egy olyan megállapodást kíván kötni, amely a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást, és megoldást nyújt egyebek mellett a devizahitelesek problémáira, emeli a bankok állampapír-keresletét, segíti a kkv-szektor finanszírozását és egy otthonteremtési program elindítását, illetve az euró alapú hitelezés helyreállítását. A kormány a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve április 30-ra elkészíti a Magyarország Munkatervet, amely kijelöli a teendőket egymillió új munkahely megteremtéséhez 2020-ra. Ennek keretében a kormány továbbra is vállalja, hogy 2014-ig háromszázezer munkahely jön létre.

A munkaterv keretében új Munka Törvénykönyvre tesznek javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki Magyarországon.  A terv keretében megvizsgálják az atipikus foglalkoztatási formákat, illetve a közmunka rendszerét nemzetközi összehasonlításban. További javaslatokat tesznek a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztráció csökkentésére és a be nem jelentett munkavégzés kifehérítésére. Felülvizsgálják a foglalkoztatáspolitika intézményrendszerét, illetve az aktív munkaerő-piaci politikák cél és eszközrendszerét.

Az idén az államháztartás többlete a GDP két százaléka lehet. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyona  teljes mértékben javítja a maastrichti egyenleget, így az idei többlet elérné a GDP négy százalékát, amelyet azonban egyedi tételek csökkentenek. A magánnyugdíj-pénztári vagyon a tervezett módon kerül vissza az állam tulajdonába: a várt ötszázhuszonkilencmilliárd forint a nyugdíjkassza egyenlegét javítja, a fennmaradó részt teljes egészében az államadósság csökkentésére fordítják.

A MÁV és a BKV adóssága egy részének átvállalása azonban GDP arányosan 1,3 százalékkal rontja a többletet. Döntés szültetett továbbá ppp projektek kiváltásáról, ami a GDP 0,7 százalékának megfelelő mértékű csökkenést okoz. A statisztikai változások nem módosítják az eredetileg elfogadott költségvetés sarokszámait: a kormány az egyszeri hatásoktól megszűrt hiánycélt kívánja betartani, ezt az elkötelezettségét jelzi a már elfogadott kétszázötvenmilliárdos stabilitási alapképzés is.