Sok beteg van, aki egyáltalán nem jut el arra az egészségügyi ellátóhelyre, ahová kellene – emelte ki a főorvos, hozzátéve, évente meghal két-három ember darázscsípés miatt, mert nem kapja meg az életmentő gyógyszert. Újra kell gondolni, hogy hol, milyen ellátásra van szükség, de ehhez először fel kellene mérni a helyzetet – hangsúlyozta Nékám Kristóf, megjegyezve, ez nem pénz, csak politikai akarat kérdése. Magyarországon az allergológiai ellátás – a gyógyszerfogyás alapján számolva – messze elmarad az igényektől, a betegek messze aluldiagnosztizáltak, s így alulkezeltek – jelentette ki a Budai Irgalmasrendi Kórház allergológiai és immunológiai osztályát vezető főorvos, hozzátéve: jelenleg nincs semmilyen szakmai központ, amely rendszerezhetné az allergológiai ellátást, ráadásul allergológus is kevés van Magyarországon. Nékám Kristóf szerint az ellátás javítása érdekében központilag szervezett, egységes szűrésekre lenne szükség. Az orvosképzésben alapszakmává kellene tenni az allergológiát, s ezzel együtt a háziorvosok allergológiai képzését, oktatását is erősíteni kellene – mondta.
Nékám Kristóf kitért arra is, hogy az allergia kialakulásában a genetika is szerepet játszik, ezzel együtt számos rizikótényező van, amely növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A főorvos példaként említette, hogy egy leendő édesanya esetében bizonyos fájdalomcsillapítók szedése, a dohányzás, az anyai túlsúly a terhesség utolsó harmadában, illetve a szoptatás idején, továbbá a penészes lakás is növeli annak kockázatát, hogy majdani gyermeke például asztmás lesz. A főorvos szerint egy kezdődő allergia esetében az életmód-változtatás is sokat segíthet. Kiemelte, hogy egyes allergiás tünetek 20-25 százalékkal is ronthatják a koncentrációs, a tanulási és a teljesítési képességet. A szénanátha miatt akár több napra is kieshetnek a munkából az emberek. Felhívta a figyelmet, hogy ha valakinél kialakul egyfajta allergia, könnyebben lesz allergiás másra is, és ha nem foglalkozik kezdődő betegségével, hosszú távon nehezebben kezelhető, súlyosabb tünetei lehetnek. Ennek ellenére Magyarországon kevesen szedik a gyógyszereiket – mondta. Szerinte ebben az időszakban például az lenne a normális, ha a sokakat érintő parlagfűpollen-helyzet romlása miatt többen keresnék fel orvosukat, és megemelkedne az allergiagyógyszerek iránti kereslet, de ez nincs így. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet előrejelzése szerint jelenleg közvetlenül a parlagfűszezon csúcsa előtt vagyunk. Nyíregyháza, Kecskemét és Békéscsaba környékére bordó (a 6 fokozatú skálán 4-es) riasztást adtak ki, s az ország túlnyomó részén piros (3-as) riasztás van érvényben.
Nékám Kristóf elmondta, hogy évek óta problémát jelent a parlagfűhelyzet kezelése. A szakember szerint a parlagfűirtás rendszerét is hatékonyabbá kellene tenni. Mint elmondta, vannak olyan területek – például az Alföld nagy részén -, ahol minden évben magas a parlagfű pollenkoncentrációja. Az allergológus úgy véli, a területek ismételt feltérképezése helyett arra kellene fordítani a figyelmet, hogy ezeken az ismerten szennyezett helyeken végezzenek hatékony irtást.
