Kutató (illusztráció), fotó: Pixabay.com

Tíz külföldi vendégkutató kapcsolódik be a hazai kutatásokba

Tíz külföldi vendégkutató kapcsolódik be a hazai kutatásokba

A magyar kutatócsoportok nemzetközi versenyképességét erősítő akadémiai program támogatásával idén tíz nemzetközi hírű vendégprofesszor vehet majd részt a hazai kutatóközpontokban, kutatóintézetekben és felsőoktatási intézményekben működő kutatócsoportok munkájában. Ez olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján.

A program keretében Norvégiából, Kanadából, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Kínából, Indiából, az Egyesül Államokból, valamint Észtországból érkeznek kutatók.

A pályázati felhívásra a három nagy tudományterület – bölcsészet- és társadalomtudományok, élettudományok, valamint matematikai és természettudományok – mindegyikéről érkeztek pályamunkák.

A benyújtott pályázatokat az adott tudományterületek szakértőiből álló tizenegy tagú zsűri értékelte, és tett javaslatot az MTA főtitkárának a pályázatok kiválósági rangsorára. A 100 millió forint támogatási keretösszegből az MTA főtitkárának döntése nyomán 6 millió forinttól 15 millió forintig terjedő támogatást nyertek el a sikerrel pályázók, akik a program támogatásával 3-6 hónapig kutathatnak Magyarországon.
A sikeresen pályázó külföldi vendégkutatók közül Czachesz István, a Norvégiai Sarkvidéki Egyetem professzora az ELTE-n azt vizsgálja majd, hogy miként keletkeznek és maradnak fenn vallási újítások. Kocsis Bence, az Oxfordi Egyetem professzora a “sokcsatornás” asztrofizika két kiemelt területének kutatásába kapcsolódik majd be az ELTE-n. A kutatás egyrészt új módszert kíván kidolgozni a szupernagy tömegű feketelyuk-párok (SMBHB) felfedezésére gravitációs lencsézés segítségével, másrészt a LIGO-Virgo-KAGRA együttműködés által észlelt gravitációs hullámok asztrofizikai értelmezésére fókuszál.

A programban Andrea B. Protzner, a Calgaryi Egyetem professzora a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kutatócsoportjában olyan, a mesterséges intelligencia használatával lehetővé váló új módszerek kialakításán dolgozik majd, amelyekkel lehetővé válhat az agyi életkor különbségének (brain age gap) becslése.

Hablicsek Márton, a Leideni Egyetem professzora abba, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen zajló kutatásba kapcsolódik majd be, amelynek célja, hogy jobban megértsék, hogyan viselkednek az algebrai alakzatok, ha “a végtelenhez közelítünk”, vagy ha szélek, határok jelennek meg rajtuk. A Magyarországra érkező vendégkutatók közül Qinhong (Max) Hu, a Kínai Kőolajipari Egyetem és a Texasi Egyetem kutatója a Pécsi Tudományegyetemen az agyagos kőzetek vizsgálatába kapcsolódik majd be, amelynek célja a mikrorepedezett kőzetek jobb megértése és jelentőségük felmérése a fenntartható szénhidrogén-kitermelés szempontjából. A sikeresen pályázók közül Magyarországon végez majd kutatásokat Gangasalam Arthanareeswaran, az indiai Nemzeti Műszaki Egyetem professzora, aki a Szegedi Tudományegyetemen egy újfajta anyag, a titán-karbid-alapú, lemezes szerkezetű MXén katalizátor előállításán és tesztelésén dolgozik majd.

Losonczy Attila, a Texasi Egyetem Délnyugati Orvostudományi Központjának professzora a tanulás és memóriafolyamatok sejti és szinaptikus mechanizmusainak vizsgálatába kapcsolódik majd be a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben, Barbara Rose Lange, a Houstoni Egyetem Moores Zeneakadémiájának professzora pedig a Szegedi Tudományegyetemen működő Vallási Roma Zene Kutatócsoporttal kooperálva végez majd vizsgálatokat.

A programban Mark J. McCarthy, az Észt Élettudományi Egyetem professzora a Balaton vízminőségével kapcsolatos kutatásokban vesz részt a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben, Rezaee Zabihollah, a Mississippi Egyetem kutatója pedig a Budapesti Corvinus Egyetem kutatóival dolgozik majd együtt egy úttörő jelentőségű oktatási és kutatási központ kialakításán.