1956. október 30., kedd
– A rádió ettől a naptól Szabad Kossuth Rádió, illetve Szabad Petőfi Rádió néven sugározta adásait.
– Dudás József fegyveres csoportja 25 pontos kiáltványt tett közzé Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt címmel.
– Volt pártellenzéki újságírók szerkesztésében megjelent a Magyar Szabadság című lap, és megjelent a honvédség új lapja, a Magyar Honvéd is.
– Újjáalakult a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt, amely 31-én Petőfi Párt néven kezdte meg működését.
– Király Béla vezetésével megalakult a Forradalmi Karhatalmi Bizottság Előkészítő Bizottsága, amelynek feladata az új karhatalom megszervezése lett.
– Az esti órákban felsőpetényi házi őrizetéből előbb Rétságra, majd kívánságára Budapestre vitték Mindszenty József esztergomi érseket.
– Megkezdődött a politikai foglyok kiszabadítása, később közzétett hivatalos adatok szerint a következő napokban 3324 politikai foglyot bocsátottak szabadon.
– Ausztria határzárt rendelt el a magyar határon, csak segélyszállítmányokat és újságírókat engedett tovább Magyarországra.
1956. október 31., szerda
– A Honvédelmi Minisztériumban megalakult a Forradalmi Honvédelmi Bizottmány a katonatanácsok küldötteiből és a felkelőcsoportok képviselőiből.
– Nagy Imre Király Bélát nevezte ki a Nemzetőrség főparancsnokává és a főváros katonai parancsnokává, Maléter Pál ezredest pedig a honvédelmi miniszter első helyettesévé. A Forradalmi Karhatalmi Bizottság bejelentette: egységes parancsnokság alá vonja a honvédséget, a rendőrséget, a határőrséget és a felkelők alakulataiból létrejött nemzetőrséget.
– Nagy Imre kora délután a Kossuth téren mondott beszédében bejelentette, hogy tárgyalások kezdődtek az ország kilépéséről a Varsói Szerződésből, a szovjet csapatok kivonulásáról és arról, hogy október 23. nemzeti ünnep legyen.
– A hivatalos megegyezés és bejelentés ellenére még mindig voltak szovjet alakulatok a főváros területén, és az éjszaka folyamán újabbak is érkeztek az országba.
– Az MDP elnöksége kimondta a párt feloszlatását, és Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven új pártot hozott létre. Intézőbizottságában helyet kapott Donáth Ferenc, Kádár János, Lukács György, Nagy Imre és Losonczy Géza is.
– Újjáalakult a Keresztény Demokrata Néppárt és a Magyar Parasztszövetség.
– Dwight D. Eisenhower amerikai elnök beszédében arról biztosította a Szovjetuniót, hogy Washington sem az új lengyel, sem az új magyar vezetést nem tekinti potenciális szövetségesének. A szovjet pártvezetésen belül a magyarországi katonai beavatkozás hívei kerekedtek felül, megkezdték a Magyarország elleni katonai akció tervének kidolgozását.
1956. november 1., csütörtök
– A szovjet csapatok lezárták a magyar repülőtereket. A magyar kormány megtiltotta a honvédségnek az ellenállást, de tiltakozott Jurij Andropov szovjet nagykövetnél, amiért az ország területére újabb szovjet csapatok érkeztek.
– A kormánykabinet – amelynek ülésén részt vett Andropov is – felmondta a Varsói Szerződést, és kihirdette a semlegességet; ennek szavatolásáért az ENSZ-hez és a négy nagyhatalomhoz fordult. Nagy Imre 19 óra 50 perckor rádióbeszédben jelentette be a Magyar Népköztársaság semlegességét.
– 20 óra 24 perckor a Szabad Kossuth Rádióban elhangzott Mindszenty József bíboros első rádióüzenete.
– Késő este Münnich Ferenc, majd Kádár János is a szovjet nagykövetségre ment, majd Tökölről a Szovjetunióba repültek. Kádár János rádióbeszéde, amelyben dicsőséges felkelésnek nevezte az eseményeket, és bejelentette, hogy a kommunisták új pártjaként megalakult az MSZMP, már távozása után, felvételről hangzott el.
– Az Építők Székházában tanácskoztak a budapesti munkástanácsok, küldötteiket a gyűlés után Nagy Imre meggyőzte a sztrájk befejezéséről.
1956. november 2., péntek
– Az összetűzések gyakorlatilag az egész országban megszűntek.
– A kormánykabinet Losonczy Géza vezetésével delegációt nevezett ki, hogy Varsóban tárgyaljon a Szovjetunió képviselőivel a Varsói Szerződés felmondásának végrehajtásáról, a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásáról. A kabinet kinevezte a szovjet csapatkivonásról Budapesten tárgyaló küldöttséget is.
– Megjelent a Népszabadság, az MSZMP központi lapjának első száma.
– Donáth Ferenc irányításával megkezdődött az MSZMP szervezése.
– Nagy Imre a nap folyamán többször tiltakozott Andropov szovjet nagykövetnél a szovjet csapatok beözönlése és Budapest körülzárása ellen.
– Moszkvában az SZKP KB elnökségének kibővített ülésén Kádár János (Münnich Ferenc, Bata István és Horváth Imre társaságában) beszámolt a magyarországi helyzetről, amely értékelése szerint “óráról órára jobbra tolódik”. Kádár ellenezte, Münnich támogatta a szovjet fegyveres beavatkozást, Bata katonai diktatúra bevezetését javasolta. A szovjet vezetés nem hozott érdemi döntést.
– Délután Apró Antal, Kiss Károly, Marosán György és Nógrádi Sándor is a tököli szovjet parancsnokságra ment.
– Az ENSZ Biztonsági Tanácsa megvitatta a magyarországi helyzetet, de határozati javaslatot nem nyújtottak be.
– Nyikita Hruscsov szovjet pártvezető Bukarestben román, csehszlovák és bolgár vezetőkkel tárgyalt a szovjet fegyveres beavatkozás előkészítéséről, majd Brioni szigetén elnyerte Tito és a jugoszláv vezetés hozzájárulását is.
FOLYTATJUK…