"Ez egy öngyilkossági kísérlet volt"

Az első világháború az európai népek kollektív öngyilkossági kísérlete volt, ami a második világháborút is figyelembe véve részben sikerült. Erről beszélt Martonyi János volt külügyminiszter Az első világháború és következményei Magyarországon és Európában című konferencián pénteken a Parlamentben.

Martonyi János a nemzetközi történészszakma véleményére hivatkozva úgy fogalmazott, az akkori szereplők alvajárók módjára tántorogtak, és fogalmuk sem volt arról, mi vár Európára. A nagy háború okai közé sorolják a tévedéseket, a rossz helyzetfelmérést és a véletleneket – tette hozzá. Martonyi János párhuzamot húzott az első világháború száz évvel ezelőtti kitörése és napjaink között, és úgy vélekedett, ma új kockázatok és felgyorsult folyamatok teszik még bonyolultabbá a világot. Álláspontja szerint a konfliktuskezelő-egyeztető mechanizmusok is erősebbekké váltak.

“Meggyőződésem, hogy ésszerűbbé vált a világ” – jelentette ki a két korábbi Orbán-kormányban külügyminiszteri posztot betöltő politikus.

Tomka Béla szegedi történész, egyetemi tanár előadásában kifejtette, a 20. század elejére a nacionalizmus, a gyarmatosítás és a bolsevizmus a korábbinál nagyobb szerepet adott az erőszaknak. Romsics Ignác akadémikus előadásában azt mondta, az Osztrák-Magyar Monarchia sorsát megpecsételte az első világháború végén az orosz forradalom és Oroszország kiesése a nyugati szövetségből, az utolsó Habsburg uralkodó, IV. Károly béketapogatózásainak nyilvánosságra kerülése és a Monarchia, illetve Németország közti egyezmény. Kiemelte, hogy a világháborút lezáró békék alapelve az etnikai önrendelkezés lett volna, de a valóság ettől jócskán eltért. John Lukacs Egyesült Államokban élő magyar származású történész videón lejátszott előadásában az 1919-es Tanácsköztársaság kapcsán elmondta, a népbiztosok kétharmada zsidó volt, és bár ők egyáltalán nem képviselték a zsidóságot, ennek következményeként mégis felerősödött az antiszemitizmus. A katasztrófát nem lehet a zsidóság számlájára írni, a magyar társadalom gyenge, széteső volt, a nemzeti ellenállás erőtlen, Kun Bélát – a Tanácsköztársaság vezetőjét – a román hadsereg űzte ki az országból, és a Horthy Miklós vezette nemzeti hadsereg csak a román katonák távozása után nyert teret – fejtette ki.

A Horthy-rendszer nem tudta úgy képviselni a nemzeti érdekeket, akár a nagyhatalmakkal szemben is, mint például a lengyel Pilsudski, a finn Mannerheim, illetve a török Kemal Atatürk rendszere – jegyezte meg. Beszélt arról is, hogy ő egyetlen olyan nagy államférfiról tud, aki a történelmi Magyarországgal szimpatizált még a második világháború egyes időszakaiban is, Winston Churchill. John Lukacs hozzátette, a második világháború brit miniszterelnöke De Gaulle-nak, a későbbi francia elnöknek 1944 őszén azt mondta: az éhes orosz farkas most sokat eszik, de mindet aligha lesz képes megemészteni.

Gyurgyák János történész a világháború tömegeket radikalizáló hatását érzékeltetve felidézett egy frontharcosok körében a háború után elterjedt szólást: “A háború véget ért? Tévedés, mi magunk vagyunk a háború!” A nemzetközi szakirodalmat idézve Gyurgyák János úgy véli, minél magasabb pozíciót töltött be egy politikus, annál valószínűbb, hogy hazudott. Hozzátette, megítélése szerint ez fokozottan igaz az értelmiségre, amely a hatalomhoz közel állva egyre kevésbé képes megőrizni függetlenségét.