Évente mintegy hatmilliárd forint megtakarítást jelent a nyári időszámítás, mert ezzel mintegy százhúsz gigawattórával kevesebb áramot kell felhasználni.
A 120 gigawattóra az ország egy napi fogyasztása. Magyarországon 1980-ban vezették be a nyári időszámítást, és egy 1996-ban született kormányrendelet intézkedett arról, hogy az minden évben március utolsó vasárnapjától október utolsó vasárnapjáig tartson. Minél jobban egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje a reggel hét és este tíz óra közötti időszak, a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebb áramot kell használni.
A Mavir szakemberei gyűjtik és elemzik a mindenkori fogyasztási adatokat, aminek alapján megállapítható, hogy a napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállításkor látványosan változik az esti órák terhelése. Az átállítás előtti és utáni időszakot összehasonlítva naponta 1,5-3 százalékkal, kétezer-négyezer megawattórával csökken a fogyasztás.

