Az Antarktiszon talált meteorit újabb bizonyítékot szolgáltathat arra nézve, hogy a "hullócsillagok" indították "be" négymilliárd évvel ezelőtt az élet kifejlődését a Földön.

Ezt állítják azok az amerikai kutatók, akik az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Science legújabb számában adták közre tanulmányukat.

Azt egyelőre senki sem tudja, hogy pontosan hogyan is keletkezett az élet bolygónkon. A fosszilis leletek tanúsága szerint a legkorábbi életformák 3,8 milliárd évvel jelentek meg – olvasható a BBC hírei között és a The Daily Telegraph online kiadásában.

Az Arizonai Állami Egyetem és a Kaliforniai Egyetem tudósainak kutatása mindössze 4 grammnyi porított anyag vegyelemzésén alapul, amelyet a hatodik kontinensen 1995-ben felfedezett meteoritból nyertek. A meteoritból, amikor “őskori” feltételek közé helyezték, a hő és a nyomás hatására ammónia, vagyis nitrogén és a hidrogén gáznemű vegyülete szabadult fel. A nitrogén viszont az élet építőkövének tartott aminosavak egyik alkotóeleme. Kiderült, hogy a meteorit olyan nitrogénizotópot tartalmaz, amely bolygónkon nem található, így kizárható a szennyeződés lehetősége, s valóban “égi eredetű” elemről van szó.

A kutatásokat irányító Sandra Pizzarello professzor rámutat, a kísérletek olyan aszteroidák létét bizonyítják, amelyek széttöredezve, “meteoritesőként” záporozhattak a Földre, “bepermetezve” bolygónkat különböző vegyületekkel, így nagy mennyiségű ammóniával. “Hasonló meteoritok láthatták el a korai Földet elegendő nitrogénnel ahhoz, hogy megjelenjenek a primitív életformák” – hangsúlyozta Pizzarello.

A korábbi vizsgálatok az úgynevezett Murchison-meteoritra fókuszáltak, amely 1969-ben hullott az égből Ausztráliában, és amely, mint kiderült, igen sok szerves vegyületet tartalmazott. Sandra Pizzarello kiemeli, a Murchison-meteorit “túl jó”, mivel szénhidrogéneket tartalmaz, olyan vegyületeket, amelyek felbukkanását inkább a folyamat végén, mintsem a kezdetén várnánk. “Ezek a vegyületek túl összetettek és túl ritkán fordulnak elő ahhoz, hogy szerepet játszhattak volna az élet kialakulásában” – mondta.

Caroline Smith, a Londoni Természettudományi Múzeum meteoritszakértője egyetért azzal, hogy a külső nitrogén fontos szerepet játszhatott az élet kialakulásában. “A korai Földnek rengeteg nitrogénre volt szüksége, de honnan szerezhette be?” – tette fel a kérdést a tudós. Sandra Pizzarello elmélete szerint a meteorokból származó anyag valahogyan a földi környezettel, például a vulkánokkal léphetett kölcsönhatásba.