A pitvarfibrilláció a leggyakrabban előforduló szívritmuszavar, amely becslések szerint Európában hatmilliónál is több ember szívét kényszeríti teljesen szabálytalan működésre. Ez önmagában csak azzal jár, hogy a beteg nehezebben alkalmazkodik a fizikai terheléshez, mint a ritmusos szívműködésűek, de esetleges szövődményei igen súlyosak lehetnek.

A szív felső részének, a pitvarnak a remegése, fibrillációja miatt ott a vér megalvadhat, az alvadékból leszakadó rész elsodródik és egy életfontosságú ütőeret elzár. Ez az embólia. Az agyi katasztrófák tizenöt százaléka pitvarfibrillációs eredetű embólia, mely nem ritkán halállal végződik, de a bénulások, a beteg életét megnehezítő mozgászavaroknak is ez a leggyakoribb okozója. A nemzetközi statisztikák szerint a negyvenedik életévünk után minden negyedik embernek esélye van a pitvarfibrillációra. A kockázat pedig a kor előrehaladtával fokozódik, ezért igen fontos, hogy a ritmuszavart fölismerjék és véralvadásgátló szerekkel igyekezzenek a szövődményt megelőzni.

Az új alvadásgátló szert az AVERROES betűszóval jelölt, Stuart Conolly kanadai kutató vezetésével készült tanulmány ismerteti. A világméretű vizsgálatban ötszázhúsz gyógyintézet ötezerhatszáz pitvarfibrilláció miatt kezelésre szoruló betege vett részt. A legtöbb fibrilláló beteget a K-vitamin hatását gátló szerekkel kezelik, de sokan vannak, akiknél nem válik be ez a terápia, ezért aszpirint kapnak. A kutatás az aszpirin és az apixaban hatékonyságát hasonlította össze.

Az AVERROES bizonyította, hogy az új készítmény hatásosabban gátolta az agyi embólia és általában a véralvadás következtében kifejlődő embólia gyakoriságát, mint az aszpirin. Az alvadásgátló kezelés esetén azonban nemcsak a hatásosság, hanem a kezelés esetleges szövődményének kockázata ugyanolyan fontos szempont. Az apixaban ebben is biztonságosabbnak mutatkozott, mint az aszpirin.