a hasnyálmirigyrák mikroszkópikus képe

Génváltozatoktól is függhet a hasnyálmirigyrák túlélési ideje

Génváltozatoktól is függhet a hasnyálmirigyrák túlélési ideje

hasnyámirigy rákos sejtjeAz Apple első emberét, Steve Jobsot is érintő ritka hasnyálmirigyrák túlélési idejét bizonyos génváltozatok jelenléte határozhatja meg amerikai kutatók szerint.

A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem genetikusai olyan géneket azonosítottak, amelyek mutálódott változatainak megjelenésekor a hasnyálmirigy neuroendokrin daganatának viszonylag veszélytelenebb formája fejlődik ki.

A Science tudományos folyóirat január 21-i számában közzétett tanulmány szerint azok a páciensek, akiknél ez a génváltozat volt jelen, átlagosan kétszer hosszabb ideig éltek a betegség diagnózisa után, mint azok, akik daganatában a gén másik változatát találták meg. Nickolas Papadopoulos kutatásvezető a neves magazinnak azt nyilatkozta, a rák új, molekuláris megközelítése segítségével meghatározható, hogy az egyes pácienseknek milyen kezelésre van szükségük

hasnyálmirigy az emberi szervezetben

A hasnyálmirigy tumorja az egyik leghalálosabb ráktípus. A diagnózistól számított öt éven belül az érintettek 95 százaléka belehal. A daganatok nemcsak felbukkanási helyük szerint különböztethetők meg, hanem igen változékonyak lehetnek genetikai hátterük alapján is. Az Amerikai Ráktársaság adatai szerint az Egyesült Államokban évente 37 ezer embert diagnosztizálnak hasnyálmirigyrákkal, és évente 34 ezren halnak meg miatta. Ezek többsége azonban úgynevezett adenokarcinóma. Az esetek 5 százalékát kitevő neuroendokrin daganatok kezelése könnyebb és ez a ráktípus kevésbé agresszív. Tíz év elteltével a páciensek 40 százaléka még életben van.

Papadopoulos csoportja 68, a hasnyálmirigy neuroendokrin daganatával diagnosztizált ember tumorjából vett minták teljes DNS-szekvenálását (sorrendjének meghatározását) végezte el. Megállapították, hogy azoknak a pácienseknek a túlélése, akiknél három génnek, a MEN-1, a DAXX és az ATRX jelűnek is bizonyos mutációja fordult elő, legalább tíz év volt a diagnózis után. A gének másik változatát hordozó páciensek 60 százaléka viszont öt év elteltével már nem élt.

A kutatók ezek alapján úgy vélik, hasznosabb lenne a rákokat a bennük kimutatható gének típusa alapján csoportosítani, mint szimplán csak a megbetegített szervek vagy sejtek alapján.

Kapcsolódó cikkek