Többhetes ásatás után a templom maradványait is megtalálták. A szentély alapterülete egy kosárlabdapálya méretével egyezett meg, padlóján leomlott márványoszlopok hevertek. Amir Ganor ásatásvezető régész rámutatott, a szentély padlóját csodaszép mozaik borítja, amelyen az ókori művész oroszlánokat, rókákat, halakat és pávákat “keltett éltre”.

“A mozaikkészítő egyedülálló mesterségbeli képességről tett tanúbizonyságot, s műve igen jó állapotban maradt fenn. Ez az egyik legszebb mozaik, amely az utóbbi években előkerült Izraelben” – hangsúlyozta a régész.

A szentélyről kezdetben azt feltételezték, hogy zsinagóga, de miután napvilágra kerültek a kőbe vésett keresztek, a szakemberek megváltoztatták véleményüket. A templomban Kr.u. V-VII. közötti században tartottak istentiszteletet, míg 1300 évvel ezelőtt egy pusztító földrengés romba nem döntötte. Ahogy sok ókori épületek, ez a szentély is egy ötszáz évvel korábbi, római kori építmény maradványaira épült. Alatta a régészek földalatti járatokat fedeztek fel, amelyeket a feltételezések szerint a zsidó szabadságharcosok használhattak a Bar Kohba-felkelés idején Kr.u. 132-ben. A templom oltára alatt pedig egy apró sírkamrára bukkantak, amely a feltételezések szerint az ószövetségi Zakariás próféta végső nyughelyéül szolgálhatott.

A bizánci templom leletegyüttesét szerdán mutatták be az izraeli régészek és mindössze egyetlen hétig lesz látogatható, majd betemetik, hogy megvédjék a páratlan csodát.