matematikus (illusztráció), fotó: pixabay.com

Lovász László: fontos, hogy a kutatóknak legyen kitekintése más tudományterületre is

Lovász László: fontos, hogy a kutatóknak legyen kitekintése más tudományterületre is

Az ember, miközben a saját problémáján gondolkodik, sokszor jelentős előrelépést érhet el, ha van kitekintése más tudományterületre is. Ezt hangsúlyozta a matematikus, az MTA egykori elnöke, aki pénteken vehette át a Szent István Rendet.

A legrangosabb állami díjjal Lovász László kiemelkedő kutatói pályafutását, nemzetközi szinten is elért eredményeit, iskolateremtő oktatói tevékenységét, valamint a matematika népszerűsítésében vállalt kimagasló szerepét ismerték el.

“Nyolcadik osztályos koromban kezdtem el matek szakköre járni, ott magával ragadott a feladatok megoldása, az, hogy egy példát milyen ötlettel lehet igazán szépen megoldani. A szakkör vezetője tanácsolta, hogy menjek a Fazekas Mihály Gimnáziumba, akkor indult egy matematika tagozatos osztály és attól kezdve már egyenes volt az út, hogy matematikus legyek”

– emlékezett vissza a kezdetekre a számítógép-tudomány világhírű kutatója, akit azóta Corvin-lánccal, Abel- és Wolf-díjjal, Széchenyi- és Bolyai-nagydíjjal is kitüntettek.

“Mindig az érdekelt, hogy mire lehet használni a matematikát, a matematikai gondolkodásmódot”

– fogalmazott Lovász László, majd hozzátette, annak, hogy Magyarországon nagy hagyománya van a matematika tudománynak, az a legfontosabb oka, hogy már világviszonylatban is nagyon korán elindult a matematikai tehetséggondozás az országban.

“Nyilván egy kis ország nem tudja a matematika egészét befolyásolni, de annak egyes területein jelentős eredményeket érhet el, ahogy Magyarországon is történt”

– fűzte hozzá Lovász László.

Pályája kezdetéről szólva úgy fogalmazott:

“úgy választottam témát, hogy kinyitottam a szemem és azt kerestem a világban, hogy mely terület az, ahol új kérdések jönnek majd elő. Bár a gráfelmélet állt a gondolkodásom, kutatásaim középpontjában, ezért kezdtem el annak idején az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika összefüggéseivel foglalkozni”

– mondta.

Az Abel-díjas matematikus munkássága kiemelkedő eredményének nevezte, hogy sikerült összekapcsolnia a matematika és a számítógép-tudomány klasszikus és új területeit.

“Az ember, miközben a saját problémáján gondolkodik, sokszor jelentős előrelépést érhet el, ha van kitekintése más tudományterületre is”

– hangsúlyozta a matematikus, aki fontosnak nevezte azt is, hogy a különböző témákon dolgozó fiatal kutatók beszéljenek egymással, ismerjék meg egymás munkáit, és fordítsanak figyelmet a matematika alkalmazási területeire is.

“A matematika kicsit hasonlít a zenéhez: ugyanúgy van belső logikája, harmóniája és vannak benne meglepő fordulatok, ezek alapozzák meg az élvezetét. Odáig kellene eljutni az oktatásában, hogy minél több ember megértse és élvezze a vele való foglalkozást”

– fogalmazott az Abel-díjas tudós, aki jelenleg két kutatótársával, Barabási Albert-Lászlóval és Jaroslav Nesetrillel a nagy hálózatok matematikájának a feltárásán dolgozik.

Kapcsolódó cikkek