Koncz Zsófia hangsúlyozta, ez a harmadik legnagyobb növekedést jelenti az Európai Unióban ezen a területen.
“Emellett növekszik a doktori hallgatók száma és a kutatói utánpótlás is, öt év alatt a kormány csaknem megkétszerezte a doktori képzésben hallgatók számát”
– tette hozzá, majd arról beszélt, hogy e tanulók harminc százaléka külföldi, ami azt mutatja, hogy külföldről is vonzóak a magyar felsőoktatási intézmények.
“A kormány megújította a felsőoktatási intézményeket, science parkokat hoz létre, emellett a kiválósági alapú kutatási támogatás rendszerét is megreformálta”
– jegyezte meg.
“Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus vezetésével elindult a Bajnokok hazahívása című program is, mellyel a kormány kutatókat szeretne hazacsábítani. Endrődi Gergely kutatófizikus Németországból csatlakozott a programhoz, Krausz Ferenc pedig nagyon-nagyon elkötelezett abban, hogy sok kutatót megszólítson”
– mondta.
Koncz Zsófia köszöntőjében a szakképzés megújításáról is beszélt, mellyel kapcsolatban kiemelte, hogy a kormány bevezetett egy “komoly ösztöndíjrendszert”, és középpontba helyezte azt, hogyan lehet a szakképzésen keresztül a vállalkozásokkal közösen megszólítani a fiatalokat.
Hangsúlyozta, az innováció kérdésében a fiatalokkal a kormánynak egy olyan szövetséget kell kialakítani, hogy a magyarok “igazán sikeresek” tudjanak lenni, hiszen egy ország gazdasági teljesítményét is meghatározza, hogyan tud “rákapcsolódni” az innovációra. Szerinte a magyarok kreativitása évszázadokra visszamenőleg egyedülálló, és ebben a fiatalokra “óriási szükség van”. Az államtitkár kiemelte, ahhoz, hogy Európa igazán versenyképes legyen, sikeres fiatalokra van szükség. Fontosnak nevezte, hogy a kormány ezt olyan kiemelt programokkal segítse, mint a Selye János diáklaborhálózat, a Pannónia Ösztöndíjprogram vagy a Neumann János Program, amely az ország új innovációs stratégiája.
Koncz Zsófia jelezte, a magyar kormány azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unióban a legjobb tíz, világszinten pedig a legjobb huszonöt innovátor ország közé kerüljön.
Siri Norbert, Tiszalúc független polgármestere elmondta, hogy második alkalommal szervezték meg a településen az ifjúság jövőjével kapcsolatos fórumot. Szerinte a vidéki fiataloknak korlátozottabbak a lehetőségei, mint a nagyvárosokban élőknek, és kevesebb az a platform, ahol elmondhatják gondolataikat az őket érintő kérdésben. Kiemelte, fontos a fiatalokkal való párbeszéd és a helyi közéletbe való bevonásuk elősegítése, ezért azt tervezik, hogy az önkormányzat szakbizottságaiban is szerepet kínálnak helyi fiataloknak.
Hegedűsné Stion Éva, a Bakcsó Természetjáró, Természetvédő, Kulturális és Szabadidősport Egyesület (Bakcsó TTKSZSE) elnöke elmondta, hogy mintegy négy éve hozták létre a szervezetet a tiszalúci fiatalok és a kisgyermekes családok támogatására. Céljuk az volt, hogy értékes szabadidős programokat kínáljanak, és fejlesszék az ifjúság, valamint az ifjúsággal foglalkozó szakemberek kompetenciáit.
A köszöntők után a Bakcsó TTKSZSE fórumán az érdeklődők kerekasztal-beszélgetéseket hallgathatnak meg. Az rendezvény az ErasmusDays programsorozat egyik eseményeként valósul meg.