A szervezet hétfői közleménye szerint a településeken is általánosan előforduló zöld és barna varangyok, a barna ásóbékák, helyenként a bajszos- vagy barnabékák (erdei, mocsári és gyepi béka), de akár még a vizektől elkalandozó zöldbékák és unkák is végleg csapdába kerülhetnek a vízóraaknákba pottyanva, pincékbe tévedve.

“Gyorsan és egyszerűen segíthetünk, ha az állatokat akár puszta kézzel kiemeljük a vízóraaknákból, pincékből, majd a kertben elengedjük, illetve ezeket a ‘békacsapdákat’ márciustól-szeptemberig havonta ellenőrizzük”

– írták, hozzátéve, hogy ha még ennél is többet szeretnénk tenni, a kertben kialakíthatunk peterakóhelyet, békagarázsokat, nappali békamenedékeket.

Az állatok pusztulása jelentős probléma, de a bajt tovább tetézi, hogy ezek a példányok nem tudnak részt venni a szaporodásban.

A kétéltűek közé tartozó békáknak, de még az életük jelentős részét a szárazföldön töltő fajoknak is vízre van szükségük a szaporodáshoz, a peterakáshoz és az ebihalak akár két hónapot is meghaladó fejlődéséhez. Az állat- és természetvédelmi megfontolások mellett jelentős a ragadozó életmódot folytató, férgeket, puhatestűeket és rovarokat fogyasztó szárazföldi békafajok biológiai védekezésben betöltött szerepe is.

“A békáknak ez az ökoszisztéma-szolgáltatása a klímaváltozás erősödésével, többek között az újabb és újabb mezőgazdasági rovarkártevők megjelenésével egyre fontosabb szempont”

– hangsúlyozták a közleményben.

Aki nem biztos abban, milyen békafajjal találkozott, használhatja az MME ingyenesen letölthető kétéltű- és hüllőhatározó okostelefonos applikációját.