Kilenc magyar, egy világbajnokság

Kilenc magyar, egy világbajnokság

Húsz országból mintegy 130 mentőkutya verseng a XIX. Mentőkutya Világbajnokságon, amely kilenc magyar páros részvételével szerdán kezdődött a hollandiai Nijmegenben.

A vasárnapig tartó megmérettetésen nyomkövetés, területkutatás és romkutatás versenyszámokban bizonyítják felkészültségüket a kutyák és gazdáik, illetve valamennyi kutyának teljesítenie kell engedelmességi és ügyességi gyakorlatokat is.

Két magyar csapat, a Kutyákkal az Életért Alapítvány (KÉA) és a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat (PMKMSZ) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) Huszár, illetve Hunor mentőszervezetének a keretében, az OKF támogatásával vesz részt a világbajnokságon. Ugyanakkor indít párosokat az SOS Mentőkutyás Egyesület is.

A KÉA csapat színeiben Rózsa Linda és Piszke nevű golden retrievere, illetve Dánffy Brigitta és Kira elnevezésű labrador retrievere területkutatásban, Kovács Endre és Demi névre hallgató németjuhásza pedig nyomkövetésben indul.

Ugyancsak a KÉA színeiben, ám a Pannon Kutyás Kutató-Mentő Csoport tagjaként a romkutatásban próbál az ellenfelek fölé kerekedni Leczki Sarolta és Karvanszky Tünde. Mindketten belgajuhászal (malinois), Drogbával, illetve Destinée-vel szállnak versenybe.

A PMKMSZ-t a Salamon Klára és a Tara nevű hollandjuhász képviseli, illetve (tizedik párosként) tartalék még Vida Zsuzsanna (KÉA) Maya nevű keverék kutyájával.

Az SOS zászlaja alatt három malinois indul. Romkutatásban a Tovai Ildikó által felvezetett Django, illetve a Pinkóczi Diána koordinálta Mango, területkutatásban pedig Veres Katalin és Ewok szerezhet elismerést a magyar mentőkutyázásnak.

A magyar versenyzők hagyományosan jól szerepelnek a világbajnokságokon. Leczki Sarolta és Kuba nevű kutyája 2007-ben világbajnoki aranyérmet szerzett romkutatásban. Szalánczi Gábor 2005-ben második lett Boci nevű border collie-jával romkutatás versenyszámban és ugyancsak ezüstérmet szerzett területkutatásban 2006-ban Dánffy Brigitta és szintén egy németjuhász, Belfi.

Bronzéremmel is büszkélkedhetnek a magyar mentőkutyások, ezt Szabó Gábor és németjuhászai szerezték 2000-ben (Zénó), illetve 2005-ben (Freddi).

Szakértők szerint mentőkutyának általában a közepes testű vadász- és juhászkutyák a legalkalmasabbak, a legnépszerűbbek a belgajuhász változatai. Egy kutya kiképzése 4-5 évet is igénybe vesz, illetve több millió forintot is felemészt.

Egy jól képzett mentőkutya eszmei értéke elérheti a 10 millió forintot is.

A Nemzetközi Mentőkutya Szervezetnél (International Rescue Dog Organisation) megfelelő minősítést szerző mentőkutyák az ENSZ koordinálásával kerülnek bevetésre a világ katasztrófa sújtotta területein. Ennek a rendszernek a keretében már számos magyar mentőcsapat vett részt különböző missziókban a Föld számos országában, esősorban földrengéseket követően.

A világbajnokságon ezeket a helyzeteket szimulálják: a kutyáknak előre meghatározott számú személyt kell megtalálniuk bizonyos szintidő alatt, és a bírák pontozzák a kutatás során tanúsított viselkedésüket. Elsősorban azt, hogy mennyire gyorsan, pontosan és érthetően jeleznek, ha embert találnak a mesterséges pályákon.

A verseny a résztvevők színpompás felvonulásával vette kezdetét; összetettben nem, csupán külön számonként, illetve csapatban hirdetik ki a nyertest és a helyezetteket vasárnap, a világbajnokság zárónapján.

Kapcsolódó cikkek