Az impozáns, kardhoz hasonlatos szarvval rendelkező állatok már az 1990-es évek óta nem találhatók meg a természetben, csak fogságban élő példányaik ismertek, holott egykor Afrika északi részén nagyon elterjedtek voltak.

Miután augusztusban az első 23 antilopot szabadon engedték egy 80 ezer négyzetkilométeres rezervátumban, újabb 23 példányt telepítettek a vadonba az elmúlt napokban.

“Eddig minden sikeresen zajlott. Reméljük, hogy hamarosan utódaik is lesznek” – mondta Jared Stabach biológus, a projekt vezetője, a washingtoni Smithsonian Intézet kutatója. Hozzátette: az első, még fogságban fogant utód már megszületett és jól van.

GPS-nyakörvek segítségével megfigyelik és felügyelik az állatokat. Néhány nappal azután, hogy szabadon engedték őket, a csorda két egyed kivételével máris 60 kilométerrel arrébb vándorolt. “Normálisan viselkednek, a száraz időszaknak megfelelően hosszú pihenőket tartanak napközben” – fejtette ki a szakértő.

Stabach elmondta, hogy a következő években 300-500 állatot akarnak a tervek szerint kitelepíteni. “Ez a minimum, ami ahhoz kell, hogy az állatok a szabadban is megéljenek”.

Egy ilyen, nem körbekerített területre történő kitelepítési akció egyedülállónak számít – emelte ki Stabach.

A növényevő állatok ellenségei, a gepárdok és oroszlánok már nem élnek ebben a régióban. A legnagyobb veszélyt az jelentené, ha valahol ismét vadászni kezdenék őket a szarvukért.

Fogságban világszerte mintegy 6-10 ezer kardszarvú antilop él, többségük az Egyesült Arab Emírségekben. Szinte mindegyikük 40-50 állat leszármazottja, melyeket az 1960-as években mentettek ki Csádból.