Szenzációs leletek kerültek elő

fotó: regeszet.elte.huAz ókori Brigetio katonavárosának díszes fürdőkomplexuma, csatornázott, padlófűtéses házai kerültek napvilágra a Komárom-Almásfüzitő árvízvédelmi projekt keretében végzett megelőző ásatásokon. Erről tájékoztatta Borhy László akadémikus, az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatója az MTI-t.

A Római Birodalom húszezer városi rangú települése közül 30-ra tehető azok száma, amelyek mellett a császárkorban egy-egy légió állomásozott. “A Kr.u. 1-5. században létezett Brigetio a birodalom védelme szempontjából a 30 legfontosabb település közé tartozott” – hangsúlyozta az akadémikus. A brigetiói légiótábor mellett hatalmas kiterjedésű katonaváros, közelében pedig hasonló méretű polgárváros volt, a Római Birodalom területén mindössze tucatnyi hasonló szerkezetű település létezett.

“Az egykori Pannónia tartomány magyarországi területén Aquincum, tőlünk nyugatabbra Vindobona (Bécs), illetve Petronell-Carnuntum római kori településszerkezete és jelentősége hasonlítható Brigetióhoz. Amiben viszont Brigetio eltér akár Bécs, akár Budapest 18. század óta szisztematikusan kutatott római kori elődjétől, hogy itt viszonylag későn, az 1920-as évek végén kezdődtek a feltárások. Másrészt az ókori településrendszer jelentős része beépítetlen maradt, összefüggő, jórészt érintetlenül megőrződött épületek rejtőznek a felszín alatt a légiótábor, a katonaváros és a polgárváros régészeti védettséget élvező területén” – vázolta a lelőhely jelentőségét a polgárváros területén folyó ásatásokat 1992 óta irányító Borhy László.

“Korábban a légiótábor szerkezete vált ismertté, az elmúlt 23 ásatási szezonban pedig egyre jobban megismertük a polgárváros struktúráját, gazdagon díszített lakóépületeit és utcahálózatát. A használati tárgyak mellett birodalmi szinten is kiemelkedő jelentőségű művészeti alkotásokat – falfestményeket, kő- és bronzszobrokat tártunk fel” – fogalmazott a régész, aki szerint azonban a közel egy évszázada folyó ásatások együttvéve sem hoztak a felszínre akkora területű, egybefüggő, sűrűn beépített városrészt, mint a 2014 nyarán-őszén, a gátépítést megelőzően végzett feltárások. A több mint egyhektáros területen az ásatások első napjától kezdve újabb és újabb épületmaradványokat, fűtőcsatornákat, az épületek padlóját alátámasztó oszlopokat tártak fel. A leletek közül kiemelkednek a táborban állomásozó légiók pecsétjeivel bélyegzett téglák és tetőcserepek, amelyekből több százat találtak. Bronz pénzérmék, ékszerek és használati tárgyak mellett üveg- és kerámiaedények töredékei kerültek elő. Rengeteg a színes falfestménytöredék, ami az akadémikus szerint előrevetíti, hogy a Brigetio területéről ismert magas művészi színvonalú, mitológiai jeleneteket ábrázoló freskókhoz hasonló alkotásokra számíthatnak a lelőhelyen. A legnagyobb szenzáció egy hatalmas, legalább 800 négyzetméteres fürdőkomplexum felfedezése. “Brigetio területéről eddig egyáltalán nem ismertünk fürdőépületet” – jegyezte meg Borhy László.

Jó állapotban maradt fenn az épület alapozása, helyenként nagy, összefüggő felületeken megmaradt a padlózat is. A díszes freskókkal ékesített fürdőkomplexum padlófűtéssel volt ellátva, a megemelt padlószintet alátámasztó úgynevezett hypocaustum-oszlopokból több mint 150 került elő. “Ilyen nagy mennyiségű és jó megtartású oszloppal ellátott padlófűtés rendszert Magyarországon utoljára a 18. század végén, az aquincumi nagy közfürdőben tártak fel”- magyarázta Borhy László. A fürdő helyiségei közül a 100 négyzetméteres caldariumot sikerült azonosítani, amely eredetileg forró vizes medencével volt ellátva és megtalálták a fűtést szolgáltató tüzelőteret is. A fürdő több helyen alá volt csatornázva, a csatornarendszer egy része eredeti állapotában fut végig a fűtőtér alatt. A lelőhelynek eddig csupán 10 százalékát sikerült feltárni.

“Az előkerült leletek kiemelkedő fontosságára való tekintettel, a beruházó, a kivitelező, a feltárást végző intézmények és az örökségvédelmi szervek példamutató együttműködésének köszönhetően lehetőség nyílt a gát nyomvonalának módosítására. Így megmaradhat a lelőhely, folytatódhatnak az ásatások” – hangsúlyozta Borhy László, aki szerint egy több ezer négyzetméteres szabadtéri, “élő” régészeti park jöhetne létre, olyan, ahol az érdeklődők a már feltárt épületek mellett a folyamatban lévő ásatásokat is megfigyelhetik. A leleteket hamarosan nyílt nap keretében mutatják be az érdeklődőknek.