1956. október 26., péntek
– Az egész országra kiterjedtek a harcok és a tüntetések. Általánossá váltak a sztrájkok, sorra alakultak a munkástanácsok, a forradalmi bizottságok. Felgyorsult a néphadsereg szétesése: az alakulatok egy része átállt vagy tétlenül nézte a laktanyák lefegyverzését.
– A pártvezetés folyamatosan ülésezett, a Katonai Bizottság a felkelés leverését szorgalmazta. Marosán György, a PB tagjának javaslatára Direktóriumot választottak, melynek tagjai Nagy Imre, Kádár János, Münnich Ferenc, Szántó Zoltán és Apró Antal lettek. A KV elfogadta Nagy Imre új kormánylistáját. Az MDP KV és a Szakszervezetek Országos Tanácsának (SZOT) elnöksége munkástanácsok alakítására szólított fel.
– 16 óra 13-kor a rádió közölte az MDP KV nyilatkozatát, amely új nemzeti kormányt, a függetlenség és egyenjogúság alapján folytatandó magyar-szovjet tárgyalásokat ígért, továbbá amnesztiát, ha a felkelők beszüntetik a fegyveres harcot, és este tízig leteszik a fegyvert.
– Mosonmagyaróváron a határőrlaktanyából sortüzet adtak le az épület előtt tüntető tömegre. Több mint kilencvenen meghaltak, három határőrtisztet meglincseltek. Halálos áldozatokat követelt a kecskeméti, az esztergomi és a nagykanizsai sortűz is.
1956. október 27., szombat
– A rádió ismertette a kormány új összetételét. A koalíció irányába tett óvatos lépésként a kabinetbe bekerült a kisgazdapárti Tildy Zoltán és Kovács Béla.
– Nagy Imre leállította a Katonai Bizottság tervét a Corvin közi felkelő csoport felszámolására.
– A felkelők kiszabadították a váci börtön rabjait.
– Az éjszaka folyamán az MDP PB Mikojan és Szuszlov jelenlétében elfogadta Kádár János indítványát, amely az “ellenforradalom” radikális átértékelését indítványozta. Ugyanakkor Fehér Lajos vezetésével az MDP Katonai Bizottsága kidolgozta egy katonai diktatúra tervét.
1956. október 28., vasárnap
– Az MDP KV – elfogadva a PB határozatát – tűzszünetet rendelt el, és az eseményeket nemzeti demokratikus mozgalomként értékelte. Ezután megszűnt a Központi Vezetőség, hattagú pártelnökség alakult Kádár János (elnök), Münnich Ferenc, Kiss Károly, Apró Antal, Szántó Zoltán és Nagy Imre részvételével.
– 13 óra 20 perckor Nagy Imre a rádióban bejelentette az azonnali tűzszünetet, 14 órakor az új Nagy Imre-kormány letette az esküt.
– A katonai alakulatoknál megkezdődött a forradalmi katonatanácsok létrehozása.
– 17 óra 25 perckor Nagy Imre rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánította a megmozdulásokat, bejelentette a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások megkezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról az országból, az ÁVH megszüntetését, az amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15. nemzeti ünneppé nyilvánítását, az általános fizetésemelést, bér- és normarendezést, az erőszak megszüntetését a tsz-mozgalomban.
– Az ELTE-n megalakult a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága. A Budapesti Rendőr-főkapitányság épületében megalakították a Nemzetőrséget, az új kormányhoz hű karhatalmat.
– Dudás József, a felkelők egyik vezetője a II. kerületi tanács épületében megalakította a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt, a felkelésből kinövő első kormányellenes politikai és fegyveres csoportosulást.
– Felfüggesztették a kijárási tilalmat, de a gyülekezés továbbra is tilos maradt.
– A nyugati nagyhatalmak kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa a “magyar kérdés” megtárgyalására.
1956. október 29., hétfő
– Az éjszaka folyamán a legkompromittáltabb párt- és állami vezetőket családjukkal együtt Moszkvába vitték.
– A fejlécén már Kossuth-címerrel megjelent Szabad Nép Hajnalodik című vezércikkében üdvözölte a felkelést.
– Münnich Ferenc belügyminiszter bejelentette az ÁVH feloszlatását és az új, egységes, demokratikus rendőrség szervezését.
– Az egyetemeken szervezték a Nemzetőrséget, megjelent az Egyetemi Ifjúság című lap első száma.
– A Deák téri főkapitányságon a néphadsereg, a rendőrség és a szabadságharcosok képviselői létrehozták a Forradalmi Katonai Bizottságot Király Béla vezetésével.
– Országszerte megszüntették a rádiózavarók működtetését.
– Nagy Imre áttette székhelyét a Parlamentbe, amely ezzel a pártközpont helyett az ország politikai központja lett.
– Késő este Janza Károly honvédelmi miniszter bejelentette a rádióban, hogy másnap megkezdik a szovjet csapatok kivonását a fővárosból.
– A nap folyamán több tárgyalás zajlott a felkelők képviselőivel a fegyverszünetről.
– A legtöbb vidéki városban az új forradalmi szervezetek vezetésével helyreállt a rend.
– Ugyanezen a napon a Szuezi-csatorna egyiptomi államosítása miatt kirobbant válság háborúba torkollott, ami részben elterelte a világpolitikai figyelmet a magyar eseményekről.
1956. október 30. kedd
– A szovjet kormány nyilatkozatban rögzítette: hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok helyzetét, kész tárgyalni a teljes kivonásról. A szovjet csapatok megkezdték kivonulásukat Budapestről.
– A délelőtt folyamán a felkelők mintegy háromórás harc után elfoglalták az MDP budapesti pártbizottságának Köztársaság téri székházát, a véres ostrom lincselésbe torkollott.
– 14 óra 30 perckor Nagy Imre rádióbeszédben jelentette be az egypártrendszer megszüntetését és a demokratikus koalíciós kormányzás felélesztését, Tildy Zoltán pedig a begyűjtési rendszer megszűnését, továbbá a szabad választások előkészítését.
– A kormányon belül szűkebb kabinet alakult Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a Szociáldemokrata Párt később kijelölendő képviselőjének részvételével.
FOLYTATJUK…